Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002
Krizsákné Farkas Piroska: Évfordulók nyomában
Krizsákné Farkas Piroska / Évfordulók nyomában Mindössze negyedszázada avatták fel a solti középhullámú rádió-adóállomást. Még sokan élnek a tervezők, beruházók, építők közül, s talán nem érdektelen megnéznünk, mit őriztek meg a 25 éve még Európa egyik legnagyobb teljesítményű rádióadójaként számon tartott létesítmény építéséről a miniszteri rendeletek, vezérigazgatói utasítások, beruházási okmányok és a szaksajtó cikkei. Azt is természetesen, amivel mindezeket az építésben résztvevők emlékezete gazdagítani vagy módosítani tud, s végül fontosnak tekintem megvizsgálni múzeumi gyűjteményeinket is, mit őriznek a solti adóról. A Kossuth rádió műsorát az 1968-ban üzembe helyezett, 300 kW teljesítményű adó sugározta Lakihegyen, az 539 kHz-es frekvencián, amely az ország területének 77%-án jó vételt biztosított. Azonban a középhullámú sávban, főként Európában és a Közel-Keleten rohamosan nőtt az adóállomások száma, amelyek egyre nagyobb teljesítménnyel sugároztak. Ennek eredményeként a lakihegyi adó ellátottsága az esti és éjszakai órákban rohamosan csökkent, 1972-re az ország területének már csak 50%-át sugározta be. A vételt egy közel-keleti adóállomás is zavarta, amely 1972-ben 2,2 MW teljesítménnyel illegálisan ugyan, de szintén az 539 kHz-en kezdett sugározni. Ezek a körülmények tették indokolttá egy új, nagyobb teljesítményű adó telepítését. A magyar posta által végzett vizsgálatok alapján adótelepítésre Solt térsége bizonyult a legoptimálisabb helynek. Rádiózás szempontjából Solt az ország középpontjában helyezkedik el. Innen egy antifading antennával az ország maximális mértékű besugárzása biztosítható. Az új adó, amelynek teljesítményét 2000 kW-ra tervezték, nappal az egész országot lefedi. Bár az esti és éjjeli órákban fellépő ionoszférikus terjedés miatt a távoli adók zavaró hatása megnövekszik, a tervezett adó az ország területének kb. 80%-os ellátottságát még ekkor is biztosítani tudja. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1972. szeptemberi, majd a Gazdasági Bizottság 1973. március 23-i határozata alapján a magyar posta szovjet műszaki segítséggel elindította a Solti Rádióállomás beruházását. Az állomás ünnepélyes alapkőletétele 1974. szeptember 6-án volt, amikor Horn Dezső miniszterhelyettes, a Magyar Posta vezérigazgatója üdvözlőszavait Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter ünnepi beszéde követte. Utána szovjet részről V. A. Samsin postaügyi miniszterhelyettes és 1.1. Kobin hírközlésipari miniszterhelyettes, magyar részről Rödönyi Károly miniszter aláírta a szovjet-magyar együttműködéssel megvalósuló, 2000 kW teljesítményű műsoradó alapító oklevelét. Ezt a beruházásban részt vevő vállalatok KISZ szervezetei által ünnepélyesen aláírt szocialista szerződésekkel, valamint az aznapi újságok és a forgalomban levő pénzcímletek egy-egy darabjával fémszelencébe zárták, amit Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter az adóépület alapköve alatt kiképzett betonüregbe helyezett. A kiemelt jellegű, egyedi nagyberuházást - mintegy 750 milliós fejlesztési költséggel, 3,5 millió rubel értékű importtal - központi forrásból való finanszírozással kívánták meg36
