Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002

Szabó Jenő: Postásábrázolások a világ bélyegein

A klasszikus postakocsi mellett persze az ökrös szekér is előfordul nem egyszer. Fi­gyelemre méltó változat a különleges faunája révén szarvast, kutyákat, illetve zebut befo­gó postaszolgálat megörökítése néhány országban. Előbbiekhez persze nem kocsi, ha­nem szán dukál. Szarvasfogattal a Szovjetunió (1979,1987), kutyaszánnal Grönland (1972) jelentkezett. Rejtélyes, miért a karib-tengeri mini állam, Saint Vincent bocsátott ki vietna­mi zebufogatos postásábrázolást (1997). A fogat után vegyük sorra a többi közúti, kerekes járművet. Postás és kerékpár majd­hogynem összenőtt a hétköznapi tudatunkban. A legrégibb ábrázolás 1902-ből való, az Egyesült Államokból. Ez a motívum szintén világméretű népszerűségnek örvend, min­denfelől találunk ilyeneket. Hol a drótszamárra támaszkodik a levélhordó, hol meg épp száguld vele. Komolyabb számú kibocsátásról, ez sem meglepő, a Tour de Francé or­szágából számolhatunk be. Ajapán postás riksa szintén az emberi erő által halad (1995). Egy újabb háromkerekű eszköz a tricikli, hosszúszoknyás postáskisasszony hajtotta a 20. század elején Németországban (1997). Két keréken gurul, de jóval kényelmesebb a mo­tor. Napjainkhoz közeledve sűrűsödik az ábrázolása. Ám elég régen, 1922-ben rajzolta bé­lyegre egy tervező - hol másutt? - a motorizáció hazájában, az Egyesült Államokban. Az autós szekció alapítója az osztrák kiadású bosznia-hercegovinai katonai postaautót bemutató darab 1906-ból. Feltűnően sok az ábrázolás a technikai civilizációval kevéssé megáldott régiókban. Valószínűleg azért, mert a fixtelepítésű hálózat arrafelé gyérebb, mint a fejlettebb országokban. Autóbusszal ritkábban találkoztunk. A legérdekesebb az Elefántcsontpart (1971) által kiadott bélyegen látható 1925-ös postabusz. Nem kevésbé a Dominikai Közösség 1990-es sorának egyik darabja, amely lóvontatású postabusszal lepi meg a közönséget. Az egyéb jármű kategória igen tarka képet mutat. Kezd­jük a szárazföldön, vagyis a vonattal. Itt szinte kizárólag a csomagok ki- és berakodását örökítették meg a grafiku­sok, kivéve néhány mozgópostái munkáról szóló címletet (az első: Franciaország, 1951). Majd vízre szádunk, és jön a hajó. Postások természetesen a kikötői rakodáskor ve­szik körül. Kivéve néhány nevesített postást. Közülük itt csak a szamoai vitorlás postaszolgálat megteremtőjét, William Willist emeljük ki. Szamoa (1974) olyan bélyeg­gel tisztelgett érdemei előtt, amelyen az óceánt szelő ha­jója útját a háttérnek rajzolt térképvázlaton jelölik Auszt­ráliától Peruig. Finnország (1938) az északi hómezőkön szántalpon közlekedő vitorlás hajó körül szorgoskodó postásokkal népesítette be egyik bélyegét. Kisebb vízi jár­művekkel is szállítottak csomagot, levelet. Csónakkal több ország is ábrázolta a hírtovábbítókat, motorcsónakkal csak Románia (1974) és Bénin (1978). Légi jármű és postás két kivételtől eltekintve a repülőtéri ki- és berakodásnál látható együtt. E kivételek egyike a Párizs porosz ostroma alatt működő ballonpostának állít emléket (Franciaország, 1955). A másikon az északi hómezőről felszálló helikop­Légiposta-berakodás Jugoszlávia, 1939 Ballonposta Párizs porosz ostroma (1870-71) alatt Franciaország, 1955 108

Next

/
Thumbnails
Contents