Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2001

Halász Alexandra: Dokumentumok a korai magyar bélyeghamisításokról

beismerése szerint cukorra költötte el, és a levélre 3 db 10 filléres frankójegyet ragasztott fel, melyek közül kettő már használt volt, és így dobta a levelet a gyűjtőszekrénybe.

Csenyik Gyula, a postamester fia és hivatali kisegítő még a továbbítás előtt észrevette, hogy a levélen korábbi használat nyomait viselő frankójegyek vannak, azért azokat nem is betűzte le, hanem kék ceruzával bekerítette, a helyi és kelti bélyegző lenyomatot pedig a címoldalon alkalmazta. A szabályszerű eljárásra jól nem emlékezett, és jóhiszeműleg járt el a fenti módon, és így továbbította a levelet. A biztos még a helyszínen kioktatta úgy a postamestert, mint kisegítőjét az előirt eljárásra, és így jövőben hasonló rendellenesség nem fog előfordulni. Ezen vizsgálattal kapcsolatban a ravugorai hivatalnál, a rendes ro- vancsolás és hivatali szemle is megtartatván, külön vizsgálati költség nem merült föl. Mivel kiskorú egyén követte el a visszaélést, a biztos úr az esetet csak a ravugorai iskola- igazgatónak jelentette be, aki Vancina Vinczét mint tanítványát szigorúan megfenyítette. A biztos a levél utólagos bérmentesítése fejében kétszeres portó címén 50 fillért a feladótól beszedett, és azt portójegyekben a levélre felragasztotta. Magyar kir. Posta és Távírdaigazgatóság, Rattics András. ”

Hol vannak már azok az idők, amikor egyetlen huszonöt filléres levél csalárd bérmentesítése körül a fentihez hasonló országos szintű intézkedések történtek? És hol vannak már azok az idők, amikor egy levél bérmentesítése árán még cukrot lehetett vásárolni?

A csalárd bérmentesítés ma is jelen van a postai forgalomban, ellene igazán hatékony módszer, a fentieken túl, ma sincsen. A nagy mennyiségű küldemények kezelésében bevezetett automatizálás egyszerűbbé tette ugyan a postaforgalmat, de nem szűri ki a hamisítókat. Jelenleg a használt bélyegek újbóli levélre ragasztása és postára adása nem hamisításnak, hanem a posta kárára elkövetett csalásnak számít, de éppúgy büntetendő.

A százhúsz éves hagyományt, azaz egy épnek látszó bélyeg előállítását két fél bélyegből, olykor ma is alkalmazzák némely élelmes bélyeghasználók levelezéseiken, nemkülönben a bélyeg kimosását és újbóli felragasztását, akár még csirizzel is.

Bordy úr „tökéletes lebetűzőgépe” sajnos elveszett, és bizony a tökéletes megoldás sincs meg, százhúsz évvel a buzgó feltaláló beadványa után sem.

137