Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000

Dr. Pásztory Tamás: Visszatekintés az alapítvány 10 évére

nyílt meg a debreceni Delizsánsz Kiállítóterem is, amely az alapítványi létforma meggyö- keresedését is illusztrálja. A kiállításban megismerhetjük Debrecen posta-, távközlés- és műsorszórás-történetét amellett, hogy méltó emlékszoba mutatja be a nagy donátor, dr. Soó Rezső botanikus, akadémikus filatéliai hagyatékát. A diósdi Rádió és Televízió­múzeum szabadtéri kiállítóhelyén emlékpark épült a műsorszórás jeles személyiségeinek megörökítésére. Amint az elmúlt 5 esztendő mutatja, az emlékoszlopokhoz minden évben elzarándokolnak főt hajtani, emlékezni nem csak a szakmabeliek, de középiskoláink diákjai is. A múzeum hanganyag-gyűjteménye ebben az évben 150 hangkazettával gyarapodott, amelyeket a „Mi rádiónk” című pályázat óvodás és iskolás csoportjai készítettek. Ötven­hatvan év múltán ritka nyelvi, helytörténeti, közműveltségbeli dokumentumokká válnak. 1996 - a magyar millecentenárium éve - nagy lehetőségeket csillantott meg a Bélyeg- múzeum előtt. Az Antenna Hungária díjtalan tervezési munkájával elkészült a koncepció az Erzsébet Távbeszélő Központ területének múzeumi hasznosítására. A tervek szerint a Bélyegmúzeum kiállítási területe duplájára nőtt, új gyűjteménytárak alakultak, melyek befogadták a két múzeum könyvtárát és levéltárát is. Ez a terv, ha megváltozott formában és kisebb területen is, 1999-ben a Magyar Posta Részvénytársaság beruházásában megva­lósulni látszott. A KHVM meg nem indokolt döntésével 2000 februárjában lekerült a napirendről. (Jellemző az alapítvány kitartására, hogy minden órában szorgalmazza az újragondolást, hiszen tudja, hogy az Erzsébet-központ géptermének vagy kábelrendező­jének zárt, ablaktalan betonfalai közé gazdaságosan aligha telepíthető más, mint a sze­rény fényigényű és kevés temperálást kívánó bélyegkiállítás.) Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 1996-ban megújult a postaház, új kiállításai között helyet kapott Puskás Tivadar Telefonhírmondója, ami rekonstruált szemléltető eszközként biztosítja a látogatók háromnyelvű hangos tárlatvezetését. 1997- ben a MÁTÁV Rt. beruházásában elkészült a Rákospalotai TPV-központ padlás­terében az alapítvány első korszerű gyűjteménytára. Amint az 1997. évi évkönyv címlap­fotója is tanúskodik róla, ide került az alapítvány tervtár és műszaki rajz gyűjteménye, valamint a távbeszélő-történeti tárgyak jelentős csoportja. Ebben az esztendőben jelent meg a Hírközlési Alap támogatásával készült első dupla CD-kiadvány, „A magyar rádió­zás története és a vevőkészülékek katalógusa”. A Postamúzeum az Andrássy út 3. szám alatt 240 m2-t kitevő lakásbérleménnyel bővült, és ezzel jó munkakörülmények és kultú­rált dokumentumtárak kialakítása vált lehetővé. Az esztendő jelentős összejövetelei, a Múltidéző teadélutánok, a távközlési jubileumokhoz kapcsolódó tudományos ülések, a diósdi karácsonyi előadások és a bélyegmúzeumi MAFITT-ülések voltak. 1998- ban az alapítvány új kiállítóhellyel gazdagodott, októberben nyílt meg a Miskol­ci Postaigazgatóság padlásterében kialakított Postakürt Galéria. Az 1848-as szabadság- harc másfélszáz éves évfordulójára emlékezve mindkét múzeumban szép emlékkiállítá­sok nyíltak. Decemberben megjelent a MATÁV Rt. vezérigazgatójának régen várt, 138/1998. számú utasítása a távközlés-történeti muzeális emléktárgyak és dokumentu­mok megőrzéséről. Az alapítványnak sikerült elhelyezkedni azon a „MATÁ V-hálón ”, amely megteremtette az archiválás biztonságát. Ezzel a rendelkezéssel függ össze a MATÁV Múzeumtár-Teletárház létrehozásának álma, a Gyáli út 20-22. szám alatti MATÁV épület gyűjteményi raktárrá és bemutatóhellyé alakítása. Az 1998-as esztendő eredményeit A magyar táviratozás története című CD-re benyújtott pályázat sikere tetőzte be. 7

Next

/
Thumbnails
Contents