Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000

Postamúzeumi gyűjtemények - Beszédes Ernő: Távbeszélő-történeti gyűjtemény

gesen számozott 10-es sávok kerültek beépítésre. Régi szabványú LB távbeszélőközpontból gyűjteményünkben az alábbiak találhatók: 3db III/10 (84.11.0.), 2 db II/5 (84.147.0.), 4 db III/25 (84.140.0.), 3 db V/100 (84.285.0.). LB vertikális távbeszélő- központból: 5 db III/30 (97.08.0.), 4 db III/20 (99.24.0.), 1 db XII/60 (D.473), 1 db V1/30-50 (99.31.0.), 2 db XII/100 (92.61.0.), 10 db II/5 (97.07.0.). LB vakdugaszos távbeszélőközpontból: 10 db II//6 (T02.84.27.0.). Egyéb LB típusú központból: 21 db I/1-2-4 (84.354.0.), 4 db katonai X és XX vonalas (96.22.0.), 1 db beállítókaros 20-as katonai központ (84.143.0.), 5 db LB kulcsos központ 1/4 (84.330.0.), 2 db LB szállodai központ 6-os és 9-es (84.20.0.).

A CB, illetve közös telepes rendszer lényege az, hogy az egymással összekapcsolt előfizetői távbeszélő-állomások mikrofonjai egy, a távbeszélőközpontban elhelyezett közös telepből kapják a tápláló egyenáramot. Ez a rendszer a nagyobb forgalom lebonyolításának megoldása szempontjából is lényegesen előnyösebb. A CB rendszerű központoknál a helyi és a helyközi forgalom lebonyolítására szolgáló berendezéseket különválasztják egymástól, és a helyközi forgalmat külön helyközi kapcsolómunkahelyek vagy külön helyközi központok bonyolítják le. A többmunkahelyes helyi központoknál a kezelés lehetővé tétele érdekében gondoskodni kell arról, hogy a kezelők által bármely munkahelyről bármelyik előfizetői vonal - átkérő igénybevétele nélkül is - vagy a szomszédos munkahelyek kapcsolómezejébe elérhető legyen. Ebből a célból az előfizetői vonalakat párhuzamosan több munkahelyre is leágaztatják. Az előfizető kapcsolóhüvelyeinek ily módon történő megismétlését multiplikálásnak nevezzük, a nagy CB központokat pedig multiplikációs rendszerű központoknak. A multiplikációs helyi központoknál honos munkahelyes rendszert és multiplikált rendszert különböztetünk meg.

A CB központok az LB rendszerhez hasonló kivitelezésben épülnek fel. A CB rendszerű központoknál esőlemezes hívásjelző helyett jelfogó által vezérelt hívólámpákat, a lejelentő esőlemezes jelző helyett szintén jelfogóval vezérelt lámpákat használnak. A lejelentő lámpák párban a kulcsdeszkán, a kérdő- és az összekötőzsinórhoz rendelve helyezkednek el. Nagyobb központoknál már nem a kapcsoló-szekrényben helyezik el a működéshez szükséges jelfogókat, hanem külön teremben jelfogó-állványokon. CB rendszerű központból gyűjteményünkben az alábbiak találhatók: 5 db II/5 (99.37.0.), 1 db V/25 (93.40.0.), 7 db IV/10 (93.40.0.), 3 db X/60 (84.286.0.), 2 db X/50 (99.38.0.), 2 db XX/100 (91.31.0.), 1 db KV/100 (92.66.0.), 1 db tranzit munkahely (84.405.0.) és 1 db honos munkahely (84.406.0.).

A távbeszélő-előfizetők helyközi beszélgetési idejét a munkahelybe beépített calculograph órával, kisebb helyeken a központra erősített 6 perces órákkal mérték, valamint a nappali és éjszakai tarifaváltáshoz szükséges impulzusokat a pontos idő ingaórák adták. Gyűjteményünkben 6 db calculograph órát (84.231.0.), 5 db 6 perces zenit órát (84.320.0.) és 7 db pontos idő órát (84.369.0.) őrzünk.

A budapesti távbeszélő-hálózat automatizálása 1928-ban a Standard gyártmányú Krisz- tina-központ üzembe helyezésével indult meg a szintén 7 A1 rotary rendszerű Vár-mellékközponttal (92.84.0.) együtt. 1936-tól a vidéki hálózatban a 7 DU, a Budapesti hálózatban a 7 A2 rendszert telepítették. A 7 A2 (96.39.0., BHG) 1998-ig és a 7 DU (96.40.0., BHG) rendszerű központok 1996-ig üzemeltek.

A rotary rendszerű központokat a crossbar rendszerű ARF102 helyi (96.41.0.) és ARM 201 helyközi (96.42.0.) távbeszélőközpontok követték.

63