Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000
Tanulmányok és különfélék - Dr. Suba János: Budapesti csata
lódás támad. Az összes német alakulatot összeszedik, és elvonulnak kifelé. A csendőrség készenlétbe helyeztetett. Mindenesetre figyelő álláspontra helyezkedünk. Később rendelkezés jön az óvóhelyparancsnokságról, hogy minden fegyver és lőszer eltávolítandó az óvóhelyről. Polgári őröket kell kiállítani, és fegyveres egyént egyáltalán nem szabad beengedni. Mi vállaljuk a polgári őrséget kétórás turnusokban. Bejárjuk az óvóhelyet, és az eldobált fegyvereket felhordjuk a földszinti irattárba. Zárszó, 1985. június hava Itt a naplóírás abbamaradt. Az események gyorsan követték egymást. A következő sorokat már csak visszaemlékezés alapján írom. Mint később megtudtuk, a német csapatok kitörést kíséreltek meg. Másnap szovjet katonák jöttek az óvóhelyre. Az ostrom véget ért. Kimerészkedtünk az utcára. Mély benyomást tett rám, hogy a szovjet katonák mellett magyar honvédek is jöttek sapkájukon piros szalaggal.35 Visszatereltek bennünket az óvóhelyre, ahol egy szovjet és magyar személyekből álló bizottság mindenkit leigazoltatott, majd elrendelték, hogy minden civil térjen haza. A Vár területét hagyják el, mert tisztogatás kezdődik az esetlegesen még bujkáló német katonák után. Pápát hívtam, hogy jöjjön velem, hiszen Vácra még nem tud hazamenni. Megkíséreltük a Rózsadombon keresztül az otthonomba hazatérni, de félútról vissza kellett fordulni, mert a német csapat maradványaira még vadásztak a szovjet erők. A Guggerhegy erdeiben géppisztoly-lövöldözés, kézifegyver ropogása hangzott. Elhatároztuk, hogy elmegyünk Weininger kollega testvéréhez, akinél ő is meghúzódott, a Kapás utcában. Egy-két nap múlva megjelentek az utcán a falragaszok azzal a felszólítással, hogy elsősorban a közüzemi dolgozók jelentkezzenek a munkahelyükön. Megtudtuk, hogy a Krisztina központ vezérkara a Zugliget központban várja a jelentkezőket. Pápa és én nekiindultunk. A Pasaréti úton a német katonák holttestei mellett (akik a kitörésnél lelték halálukat) végül is eljutottunk a Zugliget központhoz, ahol kitörő örömmel fogadtak minket. Első kérdésük az üdvözlés után az volt, hogy mi van a Várközponttal. Mi elmondtuk, hogy kisebb sérülésektől és a törmeléktől eltekintve üzemképessé tehető, nagyobb károsodás nem érte. A lehetőségeket mérlegelve a vezetőink úgy döntöttek, hogy mivel a Vár regiszteres mellékközpont, átveheti a kiégett Krisztina szerepét. Főközpontként indulhat meg, és a Zugliget és Óbuda mellékközpontokat ide lehet csatlakoztatni. Miután a szakmai dolgokat megtárgyaltuk, engedélyt kértem, hogy most hazamehessek végre megkeresni a családomat. 35 Budai önkéntes ezred: az 1945. január 20-i fegyverszüneti egyezmény alapján a Vörös Hadsereg Legfelsőbb Főparancsnokság engedélyével önként jelentkezett magyar katonákból szervezett önálló századok együttes neve. Az önkéntesek átállások után, hadifogságból jelentkeztek. Az egyetlen magyar katonai egység, amely a szovjet haderő oldalán részt vett a német csapatok elleni fegyveres harcban. E századok - elsősorban a szovjet Budapesti csoport 180., 297., 320. lövészhadosztálya és 83. tengerészgyalogos dandára kötelékében - részt vettek a Déli pályaudvar, a Gellért-hegy, a Budai vár és más objektumok ostromában, valamint a német kitörési kísérlet meghiúsításában. A harcok során kb. 600 hősi halottat vesztettek. Az önkéntesek jelzése: vörös szalag a sapkán és a hajtókán, fehér vagy vörös a bal karon, az előbbi századszámmal. 1945. február 12-én a Budán harcolt századokból alakult meg Variházy Oszkár alezredes parancsnoksága alatt egy zászlóalj. Február 15-én az összes századot 2534 fővel Kelenvölgyben vonták össze, ahol egy ezred felállításával 5 zászlóaljban 20 századot szerveztek belőlük. 191
