Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000

Bélyegmúzeumi gyűjtemények - Nikodém Gabriella: Bélyeggyártási technológiák és a nyomóeszköztár

bontásnál annyit, ahány színnel a bélyeget nyomják. A legújabb, számítógépek közbeik­tatásával zajló gyártási folyamat a gyors, pontos, esztétikus és gazdaságos nyomtatás va­lamennyi előfeltételét biztosítja. A nálunk tárolt diapozitívek kiállítási darabként ugyan nem túl látványosak, a bélyegek nemzetközi szépségversenyén mégis sikeresek voltak. Az 1986-os Rákkongresszus bélyeg a WIPA kiállításon a második legszebb bélyeg címét nyerte el, vagy az 1987-es Az orvostudomány nagy úttörői sor a Párizsban rendezett 42. Filatéliai Szalon díjazottja volt. Bélyegeink túlnyomó többsége, pontosan 747 kiadás ké­szült a modem ofszet technikával. 31 alkalommal az ofszetet vegyes nyomdatechnikai megoldások esetén is alkalmazták. Abban az esetben, ha a választott téma vagy az alkalom különösen esztétikus, ünnepi megjelenésű bélyeget igényel, mind a mai napig a réznyomás a megvalósítás módja. A mélynyomtatást jelenleg egyedül művelő Pénzjegynyomda a közelmúltban új, korszerű, metszet-mélynyomtatáshoz használatos gépeket szerzett be, de a régi gépekből is meg­őriztek egy-egy darabot. Bár az összes nyomtatási eljárás közül ez a legdrágább, a legnagyobb szakmai tudást igénylő technológia, egyetlen más módon sem érhetők el azok a finom, éles, tiszta vona­lak, az a plasztikus, majdhogynem háromdimenziós megjelenítése a grafikának, mint a réznyomás esetében. Hozzájárul a bélyeg aranytartalmának emeléséhez. A réznyomás mélynyomtatási eljárás, amelynél a sokszorosítandó rajzot mélyítik, és a papír a mélyített vonalakban megülő festéket veszi fel. Az egy képes eredeti kétféle mód­szerrel készülhet: maratással és metszéssel. Maratás esetében a rézlemezre vitt saválló bevonatra felkarcolják a rajzot, majd a lemezt savval maratják. A karcolt rajz savval mé­lyített vonalait az eljárás után kézi munkával kiigazítják, egyenletessé teszik. Előfordul, hogy a bélyeg eredeti grafikáját elkészítő tervező művész és a metsző két személy, de általában az a művész metszi lemezbe a grafikát, aki megrajzolta. Képzel­jük el tehát, amint a sokszoros nagyságú, ezer apró vonalból álló grafikát bélyegkép méretű metszetre fordítják le. A választott stílus a bélyegkép mondanivalója és a terve­ző habitusa szerint igényelhet aka­démikus, illetve szabadmetszést. Előbbi esetben a vésnök párhuzamo­san futó, ívelt vonalakból álló vonal­rendszert, esetleg vonalhálózatot metsz a lemezbe. A rajz vonalainak megfelelően egyes részeket apró, kü­lönböző szögű vésőkkel vonalban, szaggatottan vagy pontszerűen elmé­lyít. Ez a művelet határozza meg a kinyomtatásra kerülő kép tónusait, adja plasztikusságát. Az akadémikus vagy kötött metszést napjainkban vi­tathatatlanul a legmagasabb szinten Vagyóczky Károly grafikusművész, Vagyóczky Károly: 1991.11. János Pál pápa a Pénzjegynyomda jelenlegi művé­látogatása blokk rézbe metszett arcképrésze szeti vezetője műveli. 161

Next

/
Thumbnails
Contents