Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000
Bélyegmúzeumi gyűjtemények - Nikodém Gabriella: Bélyeggyártási technológiák és a nyomóeszköztár
ig uralta a bélyeggyártást.1 Az 1867-es kiadást1 2 és a portóbélyegeket is figyelembe véve, nem tekintve viszont az értékszám- és felülnyomásokat, a bélyeggyártásban összesen 33 esetben alkalmazták a könyvnyomtatást, két alkalommal pedig ötvözve azt más nyomdatechnikával. 1923 után néhány éven keresztül átmeneti időszak következett, melyben az örök sláger, a réznyomás mellett megjelent az új ofszet bélyeggyártási technika. Neve: „ közvetve” elárulja az eljárás lényegét. Esetében nem közvetlenül a nyomólemezről, hanem közvetve, annak gumitalpra átvitt nyomatáról nyomtatnak. Síknyomás lévén alapelve azonos a kőnyomáséval, csak itt elméletileg nem követ, hanem a zsíros kréta és a víz felvételére alkalmassá tett alumínium- 1923. Petőfi bélyeg ofszetnyomásához vagy cinklemezt használnak. Hazánkban, használt kő nyomóeszköz bélyegképe . ,. ......., ,, ,, J a ‘ teljesen egyedülálló módón, ebben az átmeneti időszakban képátvitelre fémlemez helyett követ használtak. Az ofszetnyomáshoz használt követ könnyű felismerni arról, hogy felületén a rajz egyenes állású, hiszen a nyomtatásnál még egy fázis iktatódik közbe, így a negatív kép a gumitalpra kerül. Ilyen eljárással készültek az 1923-as Petőfi, az 1925-ös Jókai, a szintén 1925-ös .Sport, az 1926- os Pengő-fillér 10 és 16 filléres címletei, az 1930-as 10 éves kormányzói évforduló és az 1930-as Szent Imre bélyegek, az 1926-os és 1929-es Pengő-filléres portóval együtt összesen nyolc kiadás. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy 1932 ünnepi esztendő a magyar bélyeggyártás történetében. Az Állami Nyomdából ekkor került ki a legelső rács- vagy raszteres mélynyomtatással készült bélyegsor SzentErzsébet halálának 700. évfordulójára. Az új technika hosszú időre meghatározójává vált a magyar bélyeg európai szintű, kiemelkedően esztétikus megjelenésének. Sokan állítják - és nem alaptalanul -, hogy a raszteres mélynyomtatás korszaka a magyar bélyeg aranykora. Segítségével válhattak a nyomdai termékek tökéletesen árnyalt, ragyogó színvilágú változatos tónusokkal, mélységekkel operáló, a tervező művész elképzeléseit pontosan követni képes kisgrafikai alkotásokként közkinccsé. A raszteres mélynyomtatás technikájának elvét először a textiliparban használták fel. A nagy fémhengerek felületébe bevésték a mintát, majd a hengert festékes vályúba forgatták. Felületéről az ún. rákelkés leszedte a fölösleges festéket, a mélyített rajzolatokban megmaradót viszont a hengerre feszített textilanyag felvette. A nyomdaiparban ennek az elvnek a felhasználását a raszterháló tette lehetővé. A bélyegek előállításánál használt 1 Könyvnyomású bélyeggel ugyan még 1928-ban is találkozunk, de már nem nevezhető a bélyeggyártás jellemző technikájának. Utolsó darabja az 1950-es Virág sor réznyomással kombinálva. 2 Bécsben készült. 159