Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000

Bélyegmúzeumi gyűjtemények - Angyal Erzsébet: A magyar bélyeggrafika és a grafikai gyűjtemény

Kass János grafikus Vajda Jánost (3192) vagy Kaffka Margitot (3403) ábrázoló bélyegeit a legjobbak közt tarthatjuk számon. A felhasznált forrás ismeretében is eredeti alkotásnak, jelentős művészi teljesítménynek tekintjük. Vajon ugyan- ez-e a véleményünk, ha például Josef Kreutzin- ger Kazinczy-festményét és Kass Kazinczy-bélye- gét tesszük egymás mellé? Ugyancsak elgondolkoztathat a Feszty-körkép bélyegváltozata: Feszty falfestménye, Morelli Gusztáv fametszete,

Kass bélyegterve.

Mindez csak annyiban érdemel itt említést, hogy a grafikák tanulmányozásával a mi van a bélyegen, illet ve milyen ikonográfiái előzményei vannak egy-egy bélyegnek típusú kérdések könnyebben

megválaszolhatók. Igaz ugyanakkor, hogy csak a bélyegen is látható és megállapítható összefüggések fogadhatók el. Az már végképp nem a bélyeggrafikák tárgykörébe tartozó probléma, ha autentikusnak hitt forrásokból11 téves információkat kapunk.11 12

A kiviteli rajzokhoz képest több szempontból is egészen más a vázlatok státusza. Művészi grafika értékük az idők folyamán változó. A pályázati kiírásokban korábban szerepelt a teljes kidolgozottság követelménye, mely utóbb elmaradt. Némely pályázat ezért alig lép túl a vizuális ötletfelvetésen. Újabban egyre gyakoribb, hogy a bélyegtervként készített grafikának csak valamilyen technikával másolt változatát adja be a grafikus a pályázatra, az eredetit megtartja.

A Petőfi emlékbélyegek tervrajzai

11 A posta bélyegismertető szórólapja vagy a Magyar posta- és illetékbélyegek katalógusa.

12 Például a 4037. számú blokk háttérképe a katalógus szerint a Temze-part. Londonban, valójában Barabás Miklós képe, A pesti Al-Duna sor. A 2634 a katalógus szerint Borsos Miklós Beethoven mellszobra alapján készült, valójában Pásztor János 1927-ben készült műve alapján. A 4221. számú bélyegen látható oltárképrészlet Vinzenz Fischer műve, a postai bélyegismertető és a katalógus tévesen Hillebrandt festményeként tartja számon stb.

154