Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000
Bélyegmúzeumi gyűjtemények - Nikodém Gabriella: Európa bélyegei
kolta, hogy már 1852-ben 0,6 krajcárra értékeljék le. 1856-ban ugyanez történt a sárgával is, helyettük 6 krajcár értékű cinóbervöröset hoztak forgalomba. A bélyegek nyomólemezeinek elkészítéséhez használt fa ősdúcot J. Axmann véste. A 400 db-os nyomdai ívekben készült bélyeget ugyan több százezres példányszámban hozták forgalomba, a fennmaradt ép darabok száma mégis igen csekély. Mivel leginkább újságok címlapjára, újságkötegeket összefogó címszalagokra ragasztották őket, legtöbbjük a használatba vételkor megsemmisült. így lett a Vörös Merkúr valódi világritkaság. Múzeumi példányunkra különösen büszkék vagyunk, hiszen jó állapotú, különösen szép, hibátlan darab. Ausztria másik, a bélyeggyűjtők körében nagy népszerűségnek örvendő kiadása az 1946-os Renner blokk, melyet jótékonysági céllal adtak ki az államelnök arcképével. A ritka, 8 bélyeget tartalmazó vágott kisívet japán papírra nyomtak. A moldvai fejedelemség 1858-as bélyege a Moldvai ökörfejes nevet viseli. Tévesen, hiszen ábráján a fejedelemség hagyományos címerelemei, a bölényfej és felette az ötágú csillag látható. Megjelenése esztétikai szempontból sok kívánnivalót hagy maga után, ennek ellenére igen értékes bélyeg. Kezdetleges grafikai és nyomdatechnikai megoldással, kézisajtóval készültek egyenként a bélyegek, melyet az íveken rendezetlenül elhelyezkedő ábrák sejtetnek. A postakürtben látható bizarr névértékek a francia frankból való átszámításból erednek. Legritkább értéke a 81 párás. A cári Oroszország szintén 1858-ban 1858. Moldvai ökörfejes , ... . J csatlakozott a belyegkibocsato államok sorába. Első bélyegeinek képes oldalát speciális anyaggal vonták be, ami a bélyegkép megsértése nélkül lehetetlenné tette a bélyegző lenyomatának eltávolítását és a bélyeg újbóli felhasználását. Az állam neve több mint 50 évig nem szerepelt a bélyegeken. Oroszország 1915 és 1918 között két igen szokatlan megoldással rukkolt elő a bélyegek más célra történő felhasználását illetően. Egyrészt ekkor adott ki a forgalomban lévő Romanov jubileumi bélyegek mintájára kartonpapírra nyomott szükségpénz bélyegeket, melyek hátoldali nyomatuk szerint az ezüst váltópénzzel voltak egyenértékűek. Ugyanennek a sornak nyolcas összefüggéseit - a történelmi sorsforduló minél szélesebb körű hírüladásá- nak szándékával - II. Miklós cár lemondó nyilatkozatának szövegével nyomták fölül, mely az Izvesztyija című jap 4. számában jelent meg a címoldalon. Görögország első bélyegei 1861 -ben kerültek kibocsátásra. A Hermész-fejesek bélyegképeit egészen 1896-ig állandóan ismételték. Megjelenésükben, grafikai megoldásukban rendkívüli hasonlóságot mutatnak az első francia bélyegekkel. Nem véletlenül, hiszen mindkettőt Albert D’Barré tervezte, sőt, e kiadások Párizsban is készültek. Hátoldalukon számos esetben ellenőrzőszámok szerepelnek. A világ első sporttémájú bélyegét az olimpiák tiszteletére Görögország adta ki 1896-ban, egyes értékei ókori görög atléták szobrait 132
