Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1999-2000
Postamúzeumi gyűjtemények - Csapó Attiláné: Tervtári dokumentációs gyűjtemény
Csapó Attiláné Tervtári dokumentációs gyűjtemény A tervtári dokumentációs gyűjtemény gerincét a megszüntetett Postai Tervező Intézet (POTI) hagyatékából átvett anyag képezi. Az intézet 1950. július 1-jén alakult meg mint középfokú postaszerv, amelynek szakmai felügyeletét a Posta vezérigazgatóság II. szakosztálya látta el. Alakuló létszáma 37 fő volt. Az idők folyamán az intézet feladata igen sokrétűvé vált. A postai szolgáltatások fejlesztése során fő feladata a vezetékes és vezeték nélküli távközlés és az ezzel összefüggő magasépítési és postatechnológiai tervek elkészítése volt. A hírközlőhálózat fejlesztésében: a gerincirányú koaxiális kábelek és a kábeleken üzemeltetett nagy csatornakapacitású, teljesen tranzisztorizált multiplex rendszerek tervezésében is részt vett. Jelentős szerepet játszott a televízió- és rádió-adóállomások létesítési munkáiban, az országos mikrohullámú gerinchálózat tervezésében és a műholdas távközlés hazai megvalósításában. A Postai Tervező Intézet tervei alapján készültek a crossbar technikát kiváltó tároltprogram-vezérlésű (digitális) központok. Az 1980-as évek közepétől folyamatosan részt vettek az optikai kábelhálózatok hazai elterjesztésében. A tervezési munka mellett a rendszer- és technológia fejlesztésénél is fontos szerepük volt. Egy-két példa ezekre a munkákra: budapesti egységes rádiótelefon-hálózat (BERH), budapesti átkérőhálózat (BÁH), optikai digitális rendszer (ODÁR), tároltprogram-vezérlésű telefonközpont stb. Postán kívüli szerveknek is dolgoztak, terveztek híradástechnikai létesítményeket, végeztek tervfelülvizsgálatot, szakvéleményezést. Évtizedekig terveztek alközpontokat, komplett lakótelepi, ipartelepi és korszerűsített városközponti távbeszélő-hálózatokat. Az országos közút-rekonstrukcióval és fejlesztéssel kapcsolatos távközlési hálózatok kiváltási és fejlesztési tervezési munkáit, továbbá az induló autópálya segélykérő telefon tervezését is elvégezték. Aktívan részt vettek a vasút-villamosítással kapcsolatos munkákban is, vizsgálták a nagyfeszültségű áram hatását a postai kábelekre, megtervezték azok védelmét. Az intézet látta el - mint népgazdasági szempontból különösen fontos és kiemelt feladatot - a fegyveres testületek és a kormányszervek országos hírközlőhálózatának tervezését is. Külföldi tervezési munkái között említhetjük például az Orenburgi gázvezeték: Guszjatin, Uzdi, Tengiz; és a Mongol Népköztársaság: Ulan Bátor megbízásokat. A Postai Tervező Intézet 1985. január 1-jétől 1989. december 31-ig Posta Beruházó-és Tervezőintézetként (POTIBER) működött, majd 1990. január 1-jén POTI Kft.-vé alakították, és végül 1994. augusztus 31-től gazdasági okok miatt megszüntették, megkezdődött a szanálása. A végelszámolás során a Postai ésTávközlési Múzeumi Alapítvány 1995. április 26-án átvette az intézet tervezési dokumentációit és a hozzá tartozó iratokat, továbbá az egyes tervekről készített mikrofilmeket. így megalakult a Postamúzeum tervtári dokumentációs gyűjteménye, amellyel egyik vállalt feladata a MagyarTávközlési Részvénytársaság szervezetei részére a tervek kikölcsönzésének biztosítása lett. 123
