Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Kovács Gergelyné: Baross Gábor történelmi emlékezete
Kovács Gergelyné Baross Gábor történelmi emlékezete1 1998 jelentős események 150. évfordulója. Március 15-én robbant ki a reformkori függetlenségi törekvéseket felgyorsítani szándékozó szabadságharc, s június 6-án született a Trencsén megyei Pruzsinán minden idők legsikeresebb magyar államférfija, Baross Gábor. 28 éves, amikor az Deák-párt és a Balközép Egyesülésből létrejött Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője lett. 8 éves országgyűlési, különféle bizottságokban végzett munka után, 36 évesen lett a Közmunka és Közlekedési Minisztérium államtitkára, 38 évesen miniszter és 44 évesen a nemzet halottja. Halála - 1892 - után hat évvel, november 20-án állítják fel Szécsi Antal tervezte szobrát a Rákóczi út tengelyében, a róla elnevezett téren. Alapzatán a bronz babérkoszorú levelein azoknak a településeknek a neve olvasható, ahonnan pénzt küldtek a szoborállításra. Hasonló rekordidő alatt a nemzeti kegyelet nem emelt szobrot államférfinak, s olyan sem igen történt, hogy több pénz gyűlt össze, mint amibe a szobor került. Történelmi emlékezetét vizsgálva 100 év múltán lehangolóbb állapotokat találunk még a Thököly út szélére áthelyezett szobránál is, akár a történetírásban, akár a nemzeti közgondolkodásban nézzük azt. Baross Gáborról 1937 óta az elmúlt évben megjelent, Frisnyák Zsuzsa szerkesztette, 131 oldal terjedelmű, szép illusztrációkkal gazdag köteten kívül számottevő könyv nem született. A bibliográfiák előtte sem gazdagabbak. Még halála évében jelent meg Eperjesen Petrovich László tollából részletes életrajza, melyet 1894-ben a Budapesti Szemle történeti folyóirat 78-79. számában követett a „Baross Gábor rend- Csányi Szabolcs: Baross Gábod (I. díj) ^ A műver című tanuimány. Szabó Jenő, egy Baross minisztériumában mellőzött köztisztviselő írta. Az első deheroizáló történeti munka Baross Gáborról. Aztán évtizedekig hallgatás. A máig legteljesebb történeti feldolgozás Gyömrei Sándor-Vértesy Miklós „Baross Gábor” című, 184 oldalas kötete 1937-ben jelent meg. Sajnos adatai, feltárásai csak kezdetét jelentették egy Baross-mo- nográfiának, amelyhez már az 1970-es évek végén sürgette egy Baross-archívum felállítását a jó emlékezetű történész, dr. Károlyi Zsigmond. Az archívumról a Postamúzeum 1 2 1 Elhangzott: Győrben, a Városháza dísztermében rendezett Baross Gábor emlékülésen, 1998. június 5-én. 2 A Baross Gábor nevét viselő utcák és terek megjelölésére kiírt emléktábla-pályázaton a Képző- és Iparművészeti Lektorátus zsűrijének MI. díját, illetve dícséretét elnyert pályaművek. 89
