Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998

Urbán Gyöngyi: Postakürt Galéria

Diósgyőrben 1870-ben külön postahivatalt létesítettek. Avasúti összeköttetés bővülése megnövelte a posta forgalmát, és 1871-ben Miskolc is bekapcsolódott az országos mozgóposta-hálózatba. A pályaudvari postaszolgálat jobb és gyorsabb ellátása érdekében a Tiszai pályaudvaron 1880. június 23-án postahivatalt létesítettek, mely a kezelés minden ágával foglalkozott. Növelni kellett a kishi vatalok számát: 1884-ben nyílt meg Hejőcsaba, 1888-ban Diósgyőr Gáztelep, 1891-ben Miskolc-Búza tér, Miskolc-Felvég.

A XX. század

Magyarország Trianon után elvesztette a pozsonyi, kassai, nagyváradi, kolozsvári és temesvári postaigazgatóságot, illetve bizonyos részeiket: 7051 postahivatalból 2392 maradt. A távírdák száma 5425-ről 1918-ra, a távbeszélőké 2586-ról 979-re apadt (a levélgyűjtőszekrények 16 418-ról 6349-re, a postajáratok 17 327-ről 2878-ra).

Az észak-magyarországi területek elcsatolása miatt a kassai igazgatóság magyar személyzete 1919. január 7-től Miskolcra települt, ahol igazgatósági kirendeltségként működött. Április 27-én a csehszlovák hadsereg átlépte a béketárgyalások során megállapított demarkációs vonalat, és május 2-án elfoglalta Miskolcot. Az igazgatósági kirendeltséget május 9-én Budapestre helyezték át. A csehszlovák postaigazgató és a miskolci postafőnök tárgyalásai után a postások tovább dolgozhattak csehszlovák hűségeskü nélkül is, de csak szigorú ellenőrzés alatt: 3 cenzor felügyelte a telefonkezelést, másik 3 pedig a felvételi szolgálatot.

A kiállítás létrehozói: Bronger Ferenc, Béres László, dr. Kamody Miklós, Vatra Mária, Kertész István, Kozmáné Grünwald Éva, Csibi Kinga, Urbán Gyöngyi

71