Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Krizsákné Farkas Piroska: A magyar rádiózás évfordulói 1998-ban
Krizsákné Farkas Piroska A magyar rádiózás évfordulói 1998-ban 1928. április 29. Lakihegyen 20 kW teljesítményű adó kezdte meg a déli harangszóval a Budapest I. műsorának sugárzását. A magyar rádiózás megindulása óta (1925) üzemelő 2 kW, majd 3 kW teljesítményű adók minőségileg nem elégítették ki az egyre növekvő rádióhallgatók igényeit. A Magyar Királyi Posta a Telefunken cégtől rendelte meg az új adót. A Fabinyi Fuchs Emil műépítész tervezte adóépületet Lakihegyen 1927. szeptember 27-én kezdték építeni. Az adó telepítését Magyari Endre postamérnök irányította. A kettős T-alakú épületben elhelyezett nyitott szerelésű adóhoz egyT-antenna tarozott, melyet két 150 m magas rácsszerkezetű torony közé feszítettek ki. Az antennatartó rendszer a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárban készült. 1928. október 25. Felavatták a Magyar Rádió új stúdióját. A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt., valamint a Magyar Film Iroda közösen megvásárolta a Sándor u. 7. szám alatti zárt udvarú épületet, amelyet Gerlóczy Gedeon építészeti tervei szerint átalakítottak, és újabb két emeletet építettek rá. Az udvar déli oldalát egy új épületszámnyal zárták le. Itt helyezték el a 200 m2-es nagystúdiót, a kisstúdiót, a próbatermet, a várószobát, a felolvasó és hírszerkesztőségi helyiségeket. A nagystúdiónak és a kisstúdiónak közös megfigyelő-helyisége volt. A műszaki berendezéseket az erősítőben helyezték el, amely egyben a rádió központi kapcsolóterme volt. Itt helyezték el a Tomcsányi Béla postamérnök tervezte első elektromos szünetjeladót, amely a Polgár Tibor komponálta dallamot szólaltatta meg. Az új stúdiók akusztikai kialakításában, miként műszaki berendezéseinek beépítésében a Posta Kísérleti Állomás mérnökei - közöttük a később (1961) Nobel-díjat kapott dr. Békésy György - vettek részt. 1933. december 2. Lakihegyen 120 kW teljesítményű nagyadó kezdte meg a műsorsugárzást a 314 méteres antennával. Az 1928-ban épült 20 kW teljesítményű adó a várakozásokkal ellentétben az ország túlnyomó részén nem biztosított megfelelő térerősséget a detektoros vételhez. A Posta Kísérleti Állomás térerősség-mérései megállapították, hogy az adó sugárzási karakterisztikája nem követi az ország földrajzi határait. A vétel javítása érdekében egy nagyteljesítményű adó és tíz közvetítőállomás létrehozását javasolták. Az új nagyadót, melyet a magyar Standard Villamossági Rt. gyártott és telepített, a kibővített lakihegyi adóépületben helyezték el. Az adó önsugárzó antifading, fél hullámnál magasabb antennáját az amerikai Blow- Knox rendszerben építették, a Tantó Pál átdolgozta tervek alapján. A vasszerkezetet a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárban készítették. Massányi Károly mérnökük tervezte meg felállítását. A 284 m magas rács szerkezetre szerelt 30 méteres csővel kiemel117
