Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1998
Beszédes Ernő: Betűíró távírógépek a távíróhálózatban
AHughes-gépek súlyhajtással (70-80 kg), villamosmotorral (12-14 W), illetve mindkettő együttes alkalmazásával készült. A gépnek 28 billentyűje van a zongora klaviatúrájához hasonló elrendezésben. A betűk ábécé sorrendben következnek egymás után. A gép jó kihasználásához szükséges a folyamatos és ütemes adás, mert hosszabb szünetek alatt a javítások elmaradnak és a szinkronizálás megszűnik. Levelezés közben a szinkronizmus pontosságától függően 1-2, legfeljebb 3-4 fordulat hagyható ki anélkül, hogy a gépek a szinkronból kiesnének. A gépek másodpercenként két fordulattal járnak, ennél a sebességnél másodpercenként 3-4 betű adható. A régebbi gépek elektromos ki- váltásűak voltak, az adott jelek a saját vevőmágnes tekercsén is áthaladtak, ami miatt a vevő jelfogó beszabályozása igen bonyolult volt. Akésőbbi gépeknél a mechanikai kiváltásra tértek át: a gép saját vevőjét mechanikus úton indította. Ezek a gépek a magyar távíróhálózatban 1867-1947-ig üzemeltek. Felhasznált irodalom Hütter Gyula: Távíró gép- és kapcsolástan és rádiótechnika. Budapest, 1943. Vater József: A telegráfés telefon története. Budapest, 1913. Odor Imre: A távírda és a távbeszélő. Budapest, 1910. 101
