Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997
Angyal Erzsébet: A bélyegnapi bélyegek művészi háttere
1568-as kéziratos könyvből, melynek nyomán készült a XVI- II. században Weinmann Márton metszete Pozsonyban.) Az eredeti metszethez képest végzett változtatás egy ponton minden pályázó esetében azonos, vagyis nyilvánvalóan a posta kívánsága volt: a hajtó mögött háttal ülő ivó alak előre fordul és postakürtöt fúj. (Ugyanez a metszet - immár változtatás nélkül - jelenik meg harminc év múlva A magyar kocsi története bélyegsor 4 Ft-os címletén.) A bélyegnapi bélyegek kiemelt kezelését a tetszési index is igazolja: az 1964 és 1995 között eltelt 32 év folyamán 3-4-szer olyan arányban részesültek Az év legszebb bélyege díjban, mint ahányad részét teszik ki ugyanezen időszak bélyegkibocsátásainak. (A díj elnyerésének évei: 1964, 1968, 1975, 1983, 1984.) A pályázati anyagok különböző készültségi fokú és kidolgozottságú munkák. Az egyes tervezők alkotói módszere rajzolódik ki a skicc szintű elképzelés-felvázolástól a csaknem kiviteli szintig kidolgozott grafikák tanulmányozása során. Nem rögzített követelmény, de nemzetközileg kialakult hagyományon alapuló elvárás a bélyegnapi bélyegek témáival szemben, hogy valami módon a posta és a bélyeggyűjtés világát idézze. A magyar bélyegnapi bélyegek témái igen változatosak és jelentős részükben - a feliratok szövegétől eltekintve - semmilyen összefüggésben nincsenek a megjelentetés alkalmával. Igaz, a világ első bélyegnapi bélyegéről (Belgium, 1936, Michel 442, a gyermek trónörökös arcképe) is csak a katalógusok és korabeli dokumentumok segítségével állapítható meg a bélyegnap alkalmából való kibocsátás, felirat sem utal rá. Ugyanilyen alapon kár vitatni az 1972-es magyar sor és blokk bélyegnapi mivoltát, csak mert (egyedül a bélyegnapi bélyegek közt) nem viseli a vonatkozó feliratot. Az ábrázolt témák postai, filatéliai vonatkozása vagy annak mellőzése kezdettől fogva váltakozott. Egyes esetekben van a témaválasztásnak legalább közvetett filatéliai vonatkozása, mely azonban csak a kibocsátás eseménytörténetének összefüggéseiben érthető. Például az 1956-os Liszt és Chopin bélyegpár (közülük csak a Liszt arcképét ábrázoló a kifejezetten bélyegnapi bélyeg) megjelenésekor a bélyegnap alkalmából lengyel-magyar bélyegkiállítást rendeztek, Lengyelországban abban az évben volt először bélyegnap, és az ő blokkjuk is a két zeneszerzőt ábrázolja. A pályázati munkákból - az elfogadotton túl - a legsikeresebbeket, a zsűri minősítése alapján, megvásárolja a posta, és a kiviteli tervekkel együtt múzeumunkban helyezi el. E gyűjtemény anyagából állítottuk össze kiállításunkat. 24 Papp Tamás bélyegterve Svindt Ferenc bélyegtervei
