Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997

Hajdú József: A hangrögzítés rövid története

hanghordozó - melyet a Philips és a Sony cég közösen fejlesztett ki - minden lényeges paraméterében és tulajdonságában eltér a majd egy évszázadon át használt feketelemeztől. Megmaradt a korongforma, amelyen a jelfolyam spirális alakban helyezkedik el, de ezzel ki is merült az analógiák sora. A 12 cm átmérőjű, műanyag alapú korongnak csak egyik oldalát használják fel a 74 perces műsor rögzítésére, a másik oldal teljes egészében lemezcímkéül szolgál. A digitális információt hordozó 3,5 cm széles körgyűrű 20 000 barázdát tartalmaz, ami jól mutatja a miniatürizálás mértékét. Az éppen letapogatott barázda kerületi sebessége állandó: 1,25 m/s, ezért a lemez fordulatszáma 8 és 3,5 fordulat/s között változik attól függően, hogy külső vagy belső barázdát tapogat-e le a 0,78 pm (infravörös tartomány) hullámhosszúságú lézersugár.

A CD 1981-es megjelenésétől 1987-ig a forgalom évenként megduplázódott, miközben a feketelemezek eladása majdnem hasonló mértékben csökkent. A nyolcvanas évek végén a nagy lemezcégek egymás után jelentették be, hogy felvételeiket ezentúl már csak az új hanghordozón adják ki, s ezzel lezártnak tekintették az átmeneti időszakot, amelyben a két hanghordozó még egymás mellett élt. A lemezgyárak présüzemeit felszámolták, a berendezéseket leszerelték, esetleg meg is semmisítették.

A CD hangminősége mért paramétereit tekintve lényegesen jobb eredményt mutat, mint a feketelemez, de a meghallgatási teszteken csak ritkán igazolódott fölénye. A digitális hangfelvételi eljárásról szintén nagyon megoszlanak a vélemények. A nagy lemezgyárak - köztük a Hungaroton is - kivétel nélkül átálltak az új eljárásra a 80-as évek elején, viszont az audiofii kiadók, amelyeknél a felvétel minőségén van a fő hangsúly, a mai napig analóg berendezéseket használnak. A végtermék persze így is, úgy is a CD (vagy más digitális hangrögzítő, mint pl. a lassan, de biztosan terjedő minidisc, MD), hiszen ma feketelemez-gyártó cég kevesebb van a világon, mint üzemelő elektroncsőgyár. (Szlovákiában a közelmúltban újraindították aTesla egyik épen megmaradt csőgyárát a nem túl magas, de létező elektroncső-igény kielégítésére.)

A Magyar Rádió és a Néprajzi Múzeum népzenei gyűjtése Pátria lemezen

Az államosítás után létrejött Magyar Hanglemezgyártó Vállalat címkéje

86