Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997
Beszédes Ernő: Távíró-születésnapok
vábbították. A pozsonyi állomás személyzete egy császári és királyi főtávírászból, 2 altávírászból és egy szolgából állott. Az 1847-48-as országgyűlés alkalmával az államtáviratok kódkönyve István főherceg és nádor kezelésében volt. A számára érkező táviratokat Pawlowsky János állomásfőnök dekódolta, illetve ő kódolta a nádor által feladott táviratokat is. 1848. június 12-én az osztrák kormány - miután hivatalnokait magyar területen már nem állott jogában alkalmazni - a pozsonyi távíróállomást feloszlatta és hivatalnokait visszarendelte. Egyúttal 1848. június 15-ei átiratában javaslatot tett a magyar kormánynak, hogy váltsa meg a magyar határszéltől - Morava folyó közepétől Pozsonyig - a távíróvonalat. Mivel a Pest-Pozsony és Pest-Szolnok közötti vasútvonal kiépítését rövid időn belül megvalósíthatónak tartották, ezért úgy gondolták, hogy a magyar vasúttársulatnak szüksége lesz vasútbiztonsági okokból villamos távírdára, amelynek a későbbiekben a magántáviratozást is engedélyezik és egyben javasolták, hogy a magyar kormány állítson fel Pozsonyban Magyar Királyi Távírdát két távírásszal. Egyik távírásznak Pawlowszky János magyar származású, a magyar nyelvet beszélő császári és királyi főtávírászt javasolták, akit megbízhattak a Pestig építendő távíróvonal felállításával is. A Magyar Központi Vasúttársulat megbízta a Pest és Szolnok közötti vasútvonal távíróhálózatának kiépítésével is, de a szabadságharc miatt a megvalósításra csak 1850-ben került sor. Bruck, a császári és királyi kereskedelmi, ipari és közmunkaügyi miniszter 1850. január 6-ai rendeletében értesítette Magyarország polgári biztosát, Geringert a Pest-Pozsony közötti távíróvonal kiépítésének tervezetéről, mely szerint Bécsből kiindulva négy távírófővonalat létesítenek. 1. Északi irányba: Prágába, elágazással Olmütz-Krakkó-Lem- berg-Csemovitz-Brodi; 2. Nyugati irányba: Linz-Salzburg-Bajorország; 3. Déli irányba: Gráz -Triest-Fiume-Zágráb-Pétervárad; 4. Keleti irányba: Pozsony-Pest-Erdély felé. Az építés vezetésével báró Stemdahl építésmémököt bízták meg. A nyomvonal Po- zsony-Érsekújvár-Esztergom-Vác-Pest volt. 1850. szeptember 5-én Zágrábban, október 1-jén Pesten a Károly kaszárnya egyik helyiségében nyitották meg a távíróállomásokat. Az állomás három Morse-rendszerű géppel és öt hivatalnokkal nyűt meg. A Pesten létesített hivatal vezetésével Wasserreich Jánost bízták meg. Az állomást magántáviratozásra is felhatalmazták. Ettől az időtől kezdve a távíróhálózat nagyon gyors ütemben fejlődött. 1850-1853-ig a következő távíróösszeköttetések épültek ki: Bécs- Pozsony-Érsekújvár-Pest-Cegléd- Szeged-Pétervárad-Zimony; Ceg- léd-Szolnok-Lovrin-Temesvár- Lugos-Orso va-N agy szeben. Az osztrák-magyar területen 60 távíróhivatal működött, ebből Magyarországon ll.ASzeged-Pétervá- rad-Zimony közötti vonal kiépítésével Poeczek Kristóf mérnököt bízták meg. Kiállításrészlet 68
