Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997

Krizsákné Farkas Piroska: Telejubileumok

Baczinsky István postamérnökkel együtt végezte a 2 és 3 kW teljesítményű rádióadók térerősség-mérését a maguk készítette mérővel. A 120 kW teljesítményű adó térerősségmérését egyedül végezte, bejárva az országot a posta mérőkocsijával.

1939-ben behívták katonának de szolgálati helye a Magyar Rádió stúdiójának erősítője maradt. így a stúdiót a háborús károktól, a kiürítésektől ha nem is menthette meg, az újjáépítés munkájában ő végezte az oroszlánrészt.

1945. május 1-jén 12 órakor hét utcai hangszórón (Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, Magyar Rádió udvarán, Ferenciek terén, az Erzsébet, Liszt Ferenc, Szent István, és a Blaha Lujza tereken) megszólat a rádió. 1949. október 1-jétől a posta rádióstúdiójának munkatársai és a stúdió műszaki berendezései a Magyar Rádióhoz kerültek. Tomcsányi továbbra is a stúdió főmérnöke maradt.

A koncepciós perek idején szabotázzsal vádolták felettesei. A várható kihallgatások és az estleges börtön gondolatát nem tudta elviselni. Az érzékeny idegrendszerű ember 1950. október 2-án éjjel az otthonában ciánnal megmérgezte magát. Síremléke a Rákoskeresztúri Köztemetőben (88-1-90/91), emlékoszlopa a diósdi Rádió és Televíziómúzeum emlékparkjában található. A Magyar Rádió 6-os stúdiójának falán az 1988. december 8-án avatott emléktábla őrzi nevét.

Tihanyi Kálmán

1897. április 28-án született a Nyitra vármegyei Üzbégen. Általános és középiskoláit Pozsonyban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Az első világháborúban tüzértisztként, majd rádiómémökként szolgált. Találmányáért, a sikerrel alkalmazott automatikus aknazár- kioldó-berendezésért kitüntetést kapott.

A televízióval kapcsolatos kísérletét először 1925. május 3-án a Nemzeti Újság tudományos rovatában ismertette. A rádioszkóp első szabadalmát 1926. március 20-án, a véglegesített terveket 1928- ban adta be, majd 1929-ben Angliában és Franciaországban is szabadalmaztatta.

1928-ban Smith Jeremiás ösztöndíján Berlinbe ment. 1929-ben dolgozta ki és szabadalmaztatta az angol légügyi minisztérium megbízásából a pilótanélküli, úgynevezett robotrepülőgép optikai berendezését. 1930-ban a Radio Corporation of America (RCA) cég megvette a töltéstárolási szabadalmát. Az első kísérleti katódsugaras képbontó-csövek 1931- ben készültek az RCA laboratóriumában.

Nyilvános bemutatása 1933-ban volt. A később ikonoszkóp néven ismertté vált képcső világszerte tért hódított.

47