Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997

Nikodém Gabriella: Kass János születésnapjára

Nikodém Gabriella Kass János születésnapjára Rendhagyó tárlatot láthattak mindazok, akik 1997. december 4. és 1998. február 28. kö­zött a Bélyegmúzeum kiállítótermébe látogattak, ez alkalommal ugyanis nem a mű, ha­nem a művész maga állt a középpontban. Kass János grafikusművész 70. születésnapját ünneplelte kis kamara-kiállítással a múzeum és a Magyar Posta Rt. A nyolctablónyi terje­delmet felölelő összeállítás hangsúlyozottan azokat a grafikákat, bélyegterveket mutatta be, melyeket máshol nem láthatott az érdeklődő, ily módon szolgálva hátterül ahhoz a bensőséges ünnepséghez, melyet a megnyitó napján Göncz Árpád köztársasági elnök is kitüntetett megjelenésével, s melyen Doros Béla, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatója mondott születésnapi köszöntőt. Kass János grafikusművész születésének évfordulója voltaképpen csupán ürügyként szolgált arra, hogy kifejezhessük csodálatunkat iránta és művészete iránt. Nekünk, kö­zönségének, halandó földi embereknek ugyanis nem igazán az a lényeges, hány évvel ezelőtt született, hanem hogy az azóta eltelt időt milyen intenzitással élte meg, folyamato­san közvetítve nekünk élményeit, tapasztalatait, gondolatait, érzéseit művein keresztül. Ez az intenzitás pedig lenyűgöző. Korunkban, melyben a művészet örökkévalósága témá­ban, stílusban és anyagban egyaránt megszűnt, ő képes volt létrehozni egy olyan állandó kapcsolódási pontot az ember és a kozmikus kiterjedésű teremtő gondolat között, melyen keresztül átsugárzik felénk a remény és az értelem, megszűnik a hiábavalóság érzése, hiszen általa tudjuk valamennyien, hogy van rend és cél a teremtésben. Kass János korszakos jelentőségű művészetének megnyilvánulásai különleges jelen­téstartalommal ruházzák fel valamennyi alkotását, nem kivéve ezalól a bélyegeket sem, melyeknek tervezésével 1973 óta foglalkozik. Egyéni stűusjegyei, sajátos grafikai látás­módja és megoldásai szinte külön esztétikai kategóriát alkotnak, amint olyan mindentől és mindenki mástól erősen különböző, elhatároltan egyéni gondolatleképzések születnek keze nyomán, amelyek bőven kimerítik és túllépik a „különös” fogalmát. Művészete a vonalak költészete, biztos, erőteljes, lendületes vonalaké, melyek para­dox módon éppen egyszerűségük folytán képesek közvetíteni a legbonyolultabb gondo­latokat, egész filozófiai rendszereket, összetett, ambivalens érzelmeket. Hatásától éppúgy nem szabadulhatunk, akár a belénk fúródott nyílhegytől, húsunkból többé ki nem téphet­jük. Szöveteink, gondolataink, érzéseink körülölelik, lassan benövik, végül részünkké válik észrevétlen. Nem hagy mérges gócokat bennünk - a gondolat, a probléma felvetésé­vel együtt kínálja a megoldást, a kiutat, a lélek és a test felszabadulását és feloldódását a cselekvésben. Mert a tett az - állítja Kass János - az alkotás, mely kiemel bennünket a reménytelenségből, melyet pajzsként magunk elé tarthatunk, mely mögé emberi gyenge­ségeinket elrejthetjük, és ami igazolja létünket. Rendkívüli sokoldalúsággal juttatja el hozzánk ezeket az üzeneteket. Készít grafikákat, festményeket, könyvillusztrációkat, szobrokat, kisplasztikákat, animációs filmeket, fotó­zik, vereseket és tanulmányokat ír. A reneszánsz ember kutató értelmének ezerarcú meg­28

Next

/
Thumbnails
Contents