Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997
Nikodém Gabriella: 1867-es piros 3 krajcáros tévnyomat
Nikodém Gabriella 1867-es piros 3 krajcáros tévnyomat Az 1867-es könyvnyomatos kiadás a legtöbb vitát kiváltó bélyegsorozat hazánkban olyannyira, hogy hovatartozásának kérdése sokáig állandó ütközőpont volt a magyar posta és a filatelisták többsége között. A magyar posta hosszú ideig hangoztatott hivatalos állásfoglalása szerint ugyanis első magyar bélyegnek az 1871-es bélyegkiadást kellett tekinteni, melyet az 1870-re már megalakult és felszerelt magyar Államnyomda készített el. Tény azonban, hogy a kiegyezéssel 1867. május 1 -tői a posta is - a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium fennhatósága alatt - az önállóan igazgatandó ügyek közé került. Az erről szóló rendeletet 1867. április 12-én Wüllendorf osztrák kereskedelemügyi miniszter, április 13-án Gorove István magyar földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter írta alá: „1867. május 1-től Magyarországon és Erdélyben a postaügyek legfőbb vezetését és igazgatását a királyi magyar kereskedelemügyi minisztérium veszi át. Ezen időponttal a pesti, a pozsonyi, a soproni, a kassai, a nagyváradi, a temesvári és a nagyszebeni postaigazgatóságok, továbbá az alájuk rendelt magyar és erdélyi postahivatalok, valamint a postaintézmények kilépnek a császári-királyi kereskedelemügyi minisztérium szolgálati kötelékéből és a királyi magyar kereskedelemügyi minisztériumnak rendeltetnek alá. ” Az önállóvá vált magyar postaigazgatás nyomban saját bélyeget szándékozott kibocsátani, azonban az ország területén akkor még nem volt ennek elkészítésére alkalmas nyomda. A budai Királyi Magyar Egyetemi Nyomda gépparkjának kiegészítéséhez és a munkások betanításához ugyanis olyan sok pénz és idő kellett volna, hogy az a megadott időpontig nem volt keresztülvihető. Mivel pedig Magyarországnak e célra felhasználható más nyomdája nem volt, a magyar kormányzat a Wiener Zeitung 1867. évi 126. számban megjelent közlemény szerint a bécsi államnyomdától rendelte meg bérmunkában a magyar postaigazgatás első bélyegeit. Először külön magyar postabélyegről volt szó, az idő rövidsége miatt azonban kénytelenek voltak átmenetileg elfogadni azt a megoldást, hogy az osztrákokéval azonos rajzú postabélyegeket gyártsanak és szállítsanak le magyarországi felhasználásra. így állt elő az a kivételes helyzet, hogy két önálló postaigazgatás azonos rajzú bélyegeket használt saját bélyegként. Az 1867-es bélyegek osztrák vagy magyar voltát ily módon bélyegzésük dönti el: magyar az a bélyeg, amelyet magyarországi postahelyen bélyegeztek le. E sorozat hét címletben került kibocsátásra:- 2 kr sárga nyomtatványok bérmentesítésére,- 3 kr zöld helyi levél bérmentesítésére,- 5 kr piros távolsági levél bérmentesítésére,- lOkr kék ajánlási díj,- 15 kr barna távolsági ajánlott, utalvány- és expressz-díj + külföldi levél,- 25 kr ibolya külföldi levél + postautalványok bérmentesítésére,- 50 kr rózsabama nagy összegű utalványok, nehéz külföldi ajánlott levél bérmentesítésére. A levélbélyegeket 400 nyomódúcot tartalmazó és 4x100-as tömbökre tagozódó nyomóle19
