Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997
Csibi Kinga: Emlékezés Károly Iréneusz Józsefre
Csibi Kinga Emlékezés Károly Iréneusz Józsefre Ha embereket kérdeznék meg az utcán, ismerős-e számukra Károly Iréneusz József, nagyrészük vállat vonna, vagy értetlenül kapná fel a fejét e név hallatán. Ki ez a furcsa nevű ember? Személye múzeumunkban a közelmúltban a rádiótörténeti CD-kiadványunk kapcsán merült fel. Lexikonokban, kronológiákban, majd a nagyváradi premontrei rend könyvtárában bukkantam érdekes dolgokra. E kiváló személyiség, aki már Marconi előtt felismerte a drótnélküli távíró elvét, és ezzel sikeres kísérleteket is végzett, premontrei pap, tanár, fizikus és a rádiótechnika egyik magyar úttörője volt. Károly Iréneusz József 1854. március 6-án született az Abaúj-Toma vármegyei Göncön. Az elemi iskola elvégzése után Kassára került a premontrei gimnáziumba, ahol 16 évesen felvételét kérte a kegyes tanítói rendbe. Újoncéveit Vácott töltötte. Érettségi után Selmecbányán tanítóskodott, és ezzel párhuzamosan a bányászati akadémián mennyiség- tan és fizikaelőadásokat látogatott. 1875-ben felvételét kérte a jászóvári premontrei rendbe, ahol felvette az Iréneusz nevet. Teológiai tanulmányait az innsbrucki egyetemen fejezte be, és a kolozsvári egyetemen fizika, matematika, földrajz és filozófiatanári képesítést szerzett. Ugyanitt doktorált 1886-ban filozófiából egy Schopenhauerről írt dolgozattal. Ünnepélyes szerzetesi fogadalmát 1880. január 1-jén tette le. Még ez év augusztusában kinevezték a nagyváradi gimnázium tanárává, ahol az 1912/1913-as tanévig vallástant, számtant, mértant, földrajzot, fizikát és természettant tanított. Diákjai rajongással szerették. Nem sajnálta az időt a magyarázatokra és a fáradtságot a kísérletekre, melyeket a tanulók önállóan a fizikai előadótermekben végeztek. Megkedveltette és megszeretette diákjaival a két „legfélelmetesebb tantárgyat", a fizikát és a természettant. A gimnáziumban fizikai önképzőkört hozott létre, mert rájött, hogy a tanulóknak nagy szükségük van az élményszerű ismeretszerzésre. E kör tagjai a kísérletezéssel nemcsak saját ismereteiket bővíthették, hanem nyilvános ismeretterjesztő előadásokat tartottak a fizikai szertár eszközeivel. Magyarországon először Károly Iréneusz József használta fel a tanulók öntevékenységének előnyeit a tanítás sikeresebbé tételére, a tanulók megfigyelő-képességének fejlesztésére, és lehetőséget biztosított számukra az előadókészségük fejlesztésére is. A fizikai szertár a nagyváradi premontrei gimnázium második emeletén volt. Gazdagon fel volt szerelve elektromos mérőeszközökkel, mint a Noack-féle galvanométer, Kohlrausch-féle mérőhíd, Thomson Mascort-féle elektrométer, Clark Latimer normálelem, elektrodinamométer, Du Bois Rubens-féle tükrös galvanométer. Ebben a fizikai szertárban vizsgálta a földáramokat, melyeket először a hosszú távíróvezetékkel kapcsolatban észlelt. Mérései alapján megállapította, hogy egy és ugyanazon a helyen a potenciálkülönbség állandó, de helyről helyre változik az értékre és az irányra vonatkozóan. Az elektromos hullámokkal az 1890-es években kezdett el foglalkozni, és kimutatta a szikrák hatását 35 méter távolságra. Foglalkozott a koherer vizsgálatával is. Kimutatta, hogy a 132
