Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1997

Dr. Kamody Miklós: Hírközlés, levelezés a török hódoltság idején

A szegedi mészároscéh ezen tevékenysége a török hódoltság kezdetétől megmaradt bizonyos adókedvezmények mellett. E kedvezményekről 1571-ig nem volt hivatalos bizonyítványuk, és az őket ért zaklatás ellen nem tudtak védekezni. Szeged városa a szultánnak adózó khászbirtok volt, felkeresték az illetékes helyet, ahol - bizonyára nem ingyen - kérésüket a szultán elé terjesztették. így kezdődött meg a levelezés 1571 és 1580 között ez ügyben.

A budai vezérpasa mielőtt a kívánt adómentesítő parancsot, a temeszüt kiadta, kikérte a szegedi illetékes szervek - bírók, papok - véleményét: „A parancs tökéletes. Musztafa ben Dervis szegedi kádi. Mi alább van írva megerősíttetik. Musztafa ben Achmed szegedi kádi. Megegyez az igazsággal ennélfogva megerősíttetik. Perdezade Muhammed szegedi kádi. A jeles kánunnal megegyezvén megerősíttetik. Mahmed ben Huszejn a szedegi káza mollája. Megegyezvén a valósággal helyben hagyatik. Ahmed ben Abderrahman szegedi kádi. Ezen fényes irat s ékes tollvonások létrejöttének oka ím ez: A szegedi mészárosok a padisah kormánya s kincstára ügyeiben különböző vidékeken szóló leveleket régtől fogva mind e mai napig hordozzák, - s ebbeni pontos szolgálataik jutalmául a császári új defter alapján kiadott pecsétes tezkeréiknél (engedélyüknél) fogva a karakulluk (külön szolgálat ember és kocsi igénybevételével) s egyéb teklifek (ajándék, adószerű követelés) alól fel vannak mentve. Minthogy erről törvényesen kiállított termeszüket (mentesítő levelet) is kémek, ezt ezennel kiadjuk, hogy a levél és hírhordást jövőre is pontosan teljesítsék. A bírák, eminek (biztosok), szubasák (katonai parancsnokok), karakulluk - menteseknek őket elismervén - császári új defter s törvénnyé vált szokás ellenére a törvényes adók s szokásos illetékeken felül egyéb teklifek követelésével ne háborgassák. Kértökre készült s adatott nekik ezen termeszük, hogy szükség esetén előmutathassák. Kelt 979. Rebseb 1— 10=1571. november 19-29. Jelen voltak: Müruvveb khalfa, Huszejn ben Ali, Mumi sáh tolmács, Musztafa ben Iszkender, Ahmed ben Musztafa”.24

Hét év elteltével a fényes, pecsétes mentesítő levelet megerősítették, ebben kimondták, hogy „a szegedi mészárosok régtől fogva hordozói a padisah parancsainak, és más kormányzást illető leveleknek majd Budára, majd más keresztyén városba s tartományokba s ebbeni szolgálataik jutalmául sem karakulluk, sem teklifek teljesítésére nem kötelezték őket. A mostani tábori helyzetben is míg szolgálataikat az eddigi szokás szerint pontosan teljesítik: karakullukra s teklifekre se kocsit, se embert ne adjanak. Se a katonai biztosok, se a városi bírák és mások ne kényszerítsék. Ha ezt valaki megtenni próbálná, a hatóságok akadályozzák meg. Kelt 1578 augusztusában a táborban”.25

Musztafa budai pasa 1579. július 15-25-én meghagyta Mevlana szegedi kádinak, vizsgálja meg, miért kémek a szegedi mészárosoktól az érvényben lévő kiváltságaik ellenére külön adót, amiért azok a kormány nagy kárára a szolgálattal felhagytak. A kádinak küldött levelében elrendeli, hogy „ a mészárosok szokás ellenes követelésekkel ne háborgat- tassanak”. Végül jó tanáccsal látja el a bírót. „Szóval vigyázz, hogy a kormány se károsodjon, a szegények se sanyargattassanak. így értsd meg! ”

Úgy látszik Mevlana kádi tovább szívóskodott, mert az adózás miatt a levélszállítás leállt. 1580-ban Muhammed aga, a budai szerdár őnagysága terdsümánja (titkára) magán24 Szilády Áron-Szilágyi Sándor: Török-magyarkori államokmánytár. III. kötet. 286 p.

25 Uo. III. kötet. 287 p.

130