Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Rákóczi Margit: A magyar posta a millenniumtól a millecentenáriumig
négy, azaz harminckét tablóra van összesűrítve mindaz a változás, ami a Magyar Királyi Postát, majd jogutódját, a Magyar Postát jellemezte és megkülönböztette a világ többi postaigazgatásától. 1896-1920 A millenniumi kiállításon a Magyar Királyi Posta és Távírda 800 négyzetméteres területen, impozáns csarnokban mutatkozott be, három postahivatalt működtetett, 110 előfizetői és 12 nyilvános távbeszélő-állomást üzemeltetett. A csarnokot úgy építették, hogy a millenniumi kiállítást követően a Postamúzeum otthona lesz. A rendezőbizottság azonban lebontásra ítélte. Az összegyűjtött anyag a fennmaradt és múzeummá nyilvánított közlekedési csarnokba külön postamúzeumi terembe került. így őrizték ott a dokumentumokat gondosan a mai napig. A millennium évében a postának 20 saját tulajdonú épülete volt. 1914-re az igazgatósági (Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Sopron, Temesvár, Zágráb) és kincstári postaépületek, távbeszélőközpontok (Teréz és József), egyéb épületek (anyagraktárak, javítóműhely, járműtelep, kísérleti állomás, műszerésziskola stb.) száma 157-re emelkedett, s 15 telek várt beépítésre. Beruházásokra ebben az időben 2-15 millió koronát Faluzó levélhordó sítő- és gyűjtőjáratokat, faluzó levélhordó járatokat (1900), postaügynökségeket állítottak fel. Ebben az időben terjedtek el a gépi ürítésű levélszekrények, a bélyegárusító-automaták. A postai szállításban előbb Budapesten, majd vidéken motoros levélgyűjtő tricikliket, automobilokat (1900), a helyközijáratokon személyeket is szállító társasgépkocsikat (1910) vettek használatba. Számos új postai szolgáltatást (csomag és utalvány házhoz kézbesítése, hírlapkézbesítés, táviratlevelek, gyorscsomag stb.) vezettek be. fordítottak évente. A postai szolgáltatásokból - postahivatal hiányában - az ország településeinek mintegy kétharmada, megközelítőleg 7700 település nem részesült. Ellátásukra kézbe82
