Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Kovács Gergelyné: Millecentenáriumi kiállításunk Ópusztaszeren
Kovács Gergelyné Millecentenáriumi kiállításunk Ópusztaszeren Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, az áttelepített tömörkényi községháza épületének utcai szárnyában a Postamúzeum 1987. május 17-én nyitotta meg első állandó kiállítását. Esedékes felújítását szinte kikövetelte tőlünk a millecentenáriumi esztendő. 1995-ben a Feszty-körkép restaurálásának befejeztével, az ideiglenes megtekintése bevezetésekor nyilvánvalóvá vált, hogy a XIX. és XX. század fordulójának paraszti, mezővárosi világát bemutató emlékpark nemzeti kegyeleti hellyé válik. A Feszty-körkép 1896-ban Budapest látványossága volt, 100 év múltán már Ópusztaszerre vonzott százezreket. Új kiállításunkban mi is szerettünk volna olyan századforduló korához kapcsolódó távközlési világcsúcsot, amely vonzó lesz az emlékparkot látogatók számára. 1995 márciusában a Nemzeti Kulturális Alaphoz az alábbi pályázatot nyújtottuk be: A Postamúzeum pályázata a honfoglalás 1100. évfordulójára átalakítandó postaház és múzeumposta anyagbővítésének és új, állandó kiállításának támogatására az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 1987 májusában nyílt meg a tömörkényi községháza épületében a Postamúzeum kiállítása és a működő, századfordulós berendezésekkel felszerelt postahivatal, múzeumposta. A kiállítás a rendszeres karbantartás miatt viszonylag ép állapotban van, de tartalmában szűkre szabottan csak a századforduló postáját mutatja be. A honfoglalás 1100. évfordulója, valamint a Feszty-körkép ópusztaszeri honfoglalásával nemzeti zarándokhellyé váló emlékpark szelleme megköveteli egy új, állandó és bemutatandó anyagában európai értékeket felvonultató kiállítás létrehozását. Ennek az átalakításnak főbb elemeit alább részletezzük. A postahivatalt - számítva a megnövekedett forgalomra - két munkahelyesre tervezzük bővíteni. Közönségterének nagy falfelületén festmény sorozatot szeretnénk elhelyezni, mely a magyar hírközlés történetét a honfoglalástól kezdve életképekben mutatná be. A hivatal belső, a közönségtől elzárt terében képzeljük elhelyezni azokat az elektronikai berendezéseket (magnetofonok, kis távbeszélőközpont), melyek a lejjebb részletezésre kerülő hangos tárlatvezetést, illetve azon belül a műsorszórást lehetővé teszik. A modem berendezéseket természetesen elrejtenénk, hogy a kiállítás hangulatát ne zavarják. A postamesternők emlékezete kiállítótermet áttelepítenénk a középső helyiségbe, melynek padozatát előzőleg fel akarjuk újítani. Mivel ez a jelenleginél nagyobb, a kiállítás tartalmát kibővítenénk a postás társadalom napjainkban is példamutató intézményeinek - betegbiztosítási és nyugdíjfolyósító intézet, árvaellátás, nyugdíjas otthon, diákintemá- tus, temetkezési segélyegylet stb. - bemutatásával. A felszabaduló harmadik szobát Puskás Tivadar és a Telefonhírmondó emlékezetének szeretnénk szentelni. Kiállításunk egyik része Puskás Tivadar személyiségét, pályafutását 55
