Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996
Beszédes Ernő–Dérszegi Miklós: Telefónia Budapesten millennium és a millecentenárium évében
Az előfizetők számának alakulását az indulástól 1896-ig az alábbi táblázat mutatja: 1881 1890 1895 1896 Budapest 51 1436 3481 3647 Vidék 01947 Összes: 51 1436 3481 5594 Ebben az időben a kezdeti keresztlemezes váltókat már leszerelték és minden központ egy, illetve kétvezetékes rendszerben működött. Ezen központok kezelése lényegesen könnyebb volt mint a keresztlemezes váltóké. 1882 és 1892 között a távbeszélő-készülékeket külföldről hozták, illetve kisebb hazai műhelyekben másolták. A posta mérnökei 1894-ben készítik el a távbeszélőközpontok és készülékek szabványát. Ennek alapján elkészülnek az első állami szabványú - Berlinerféle (gyártója Egger és Társa), Deckert és Homolka-féle - távbeszélő-készülékek. Az 1896-os kiállítás anyagából kiállításunkban látható volt egy 25 vonalkapacitású kétvezetékes LB távbeszélő központ, LB mágnestalpas, fadobozos LB fali távbeszélőkészülék, valamint egy korabeli 6 vonalas távbeszélő-kapcsoló. Magyarországon a távbeszélő-készülékek és központok az úgynevezett LB rendszerben (Local Battery) működtek. Ez azt jelentette, hogy a beszédáramot - mikrofontáplálást - minden készülék a készülék mellett elhelyezett telepből kapta (Leclan- che). Aközpontokban is csak a kezelő mikrofontáplálására és a jelzőcsengők működtetésére használtak telepeket. Ebben az időben még nem beszélhetünk áramellátási rendszerekről. A millenniumi kiállításon a Telefonhírmondó külön pavilonba mutatkozott be. A hangtechnika csodájának nevezték a csarnokot, amelyet korabeli képekkel és újságcikkekkel idéztünk fel kiállításunkban. A kiállítás másik része Budapest telefóniáját mutatta be 1996-ban. A falon Budapest térképén a Matáv Rt. Budai Igazgatóság, a Pesti Igazgatóság és az Első Pesti Telefontársaság által működtetett távbeszélő fő- és Távközlés, 1896 46
