Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996

Angyal Erzsébet: Egy filatéliai bibliográfia előkészületei

repertóriumaként látom feldolgozhatónak. Azért is, mert a folyóiratok bibliográfiai feldolgozása még nem történt meg. (Vagy csak közzététele késik? Tudomásom van ugyanis Szénássy Árpád megjelenés előtt álló ilyen jellegű összeállításáról.) Azért is, mert a könyvformában megjelenő szakirodalom általában a téma summázata, a korábbi, többnyire folyóirat-cikkekben publikált ismeretek szintézise, mely jó esetben fel is tünteti a felhasznált irodalmat.

Fenti megfontolásokból kiindulva a filatéliai könyvek bibliográfiájának összeállítását tűztem magam elé feladatul. Első megközelítésként a szakkönyvek irodalomjegyzékeinek kumulálását kíséreltem meg. (Az általános könyvészetek által rögzített tételekből, a könyv fogalmával kapcsolatban fentebb említett tisztázatlanságok miatt, csak egy igen hiányos bibliográfia származhatna.) A munkának kezdeti stádiumában már túl vagyok az első csalódáson. Csalódásom oka pedig az, hogy a filatéliai szakirodalomban az elvárhatónál sokkal hiányosabb és pontatlanabb a ténylegesen felhasznált, az ismert, vagy a létező korábbi publikációkra való hivatkozás. Megvizsgáltam az 1980 óta megjelent filatéliai könyvek irodalomjegyzékét. A szövegközti hivatkozásokat nem számítva 590 tételnyi az összesített irodalomjegyzék. Ezt a mennyiséget 32 könyv belső bibliográfiája adta, melyből 7 egyáltalán nem tartalmaz szakirodalmi utalást. Az 590 utalásból 29 egy-egy gyűjteményt nevez meg - ilyenkor a hivatkozások fölött általában nem a felhasznált irodalom, hanem a,források megnevezés áll. 13 esetben nem konkrét irodalmat fed az utalás - X. Y. szóbeli közlései, levelei, tanulmányai, az X című folyóirat cikkei, a szaksajtó 1900-1968 évfolyamaiban megjelent vonatkozó cikkek és tanulmányok, a témával foglalkozott X, Y és Z stb. Nem filatéliai tárgyú háttérirodalom 41 tétel. Folyóirat- vagy napilapközlemény 157 tétel. A könyvre utaló tételek, az ismételt előfordulások egybevonása után, 175 féleséget takarnak, melyeknek jó része katalógus. Ez a felmérés nem tekinthető végleges következtetések levonására alkalmasnak, hiszen nincs garancia arra, hogy a megvizsgált könyvek az időszak összes könyvét jelentik, a féleségek száma is bizonytalan, mivel a hiányos vagy pontatlan leírás miatt néha kétséges maradt, hogy ugyanarról a kiadványról van-e szó, továbbá egyelőre intuitív és nem a későbbiekben követendő szempontok szerint döntöttem arról, mit tekintek könyvnek. Ennek ellenére hozzásegíthet néhány felismeréshez, melyek a bibliográfiai összeállítás szempontjainak tisztázásához vezethetnek. Alkalmasak egyúttal néhány egyéb következtetés levonására is. Kitűnik, hogy a filatéliai könyv- és periodika-kiadásnak nincs jó kiadói háttere és olyan alappublikációk iránt nyilvánul meg igen nagy érdeklődés (vélhetően piac is), melyek ma nehezen hozzáférhetők. Ilyen például a magyar filatelisták bibliájaként számon tartott A magyar bélyegek kézikönyve, Bp., 1986; a Philatelica című folyóirat, mely az 1990/2-1991/1-es dupla számmal megszűnt; a Donaupost című folyóirat, a címváltozataitól eltekintve általában PRT-ként (Postai Rendeletek Tára) emlegetett közlöny stb. Az idegen nyelvű publikációk ritkán fordítódnak le magyarra, elégtelen a magyar nyelvű publikációk világnyelveken való közzététele. Néhány kivételtől eltekintve (pl. Bélyegmúzeumi évkönyv) nincsenek vegyes, tematikus vagy szerzői tanulmánykötetek, kresz- tomátia jellegű kiadások. (Utóbbiak az időben és folyóirat-féleségenként szóródó közlemények egyszerűbb hozzáférhetőségét minden bizonnyal jól szolgálnák.)

Az bizonyára nem kérdéses, mit tekintsünk a magyar filatéliai szakirodalom részének. Semmi esetre sem csupán a magyar nyelven vagy Magyarországon megjelent munkákat,

167