Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996

Szegedi Istvánné: Az 1986. és 1987. évi Kastélyok bélyegsor utánnyomásainak változatai

Értékcikkhivatala, amelynek feladata a bélyegek megrendelése a nyomdánál, adta meg az utánrendelések adatait, címletenként feltüntetve a rendelés idejét és a rendelt mennyi­séget. A bélyegeket gyártó Állami Nyomdától szerzett információk a bélyegrendelések realizálását bizonyították, adatokat szolgáltattak címletenként a bélyegpapír elnevezésé­ről, a gyártott mennyiségről és a gyártás idejéről. Először a két helyről származó adatok, s ez alapján a múzeum bélyegkészletének azo­nosítására került sor. Az összehasonlításkor derült ki, hogy a nyomda a rendelésekben meghatározott mennyiséget nem minden esetben nyomtatta egyszerre, tehát nem az után­rendelések, hanem nyomtatások száma határozza meg az utánnyomások változatait. Ez számszerűsítve annyit jelent, hogy a posta 118 utánrendelésében feltüntetett bélyegmennyi­séget a nyomda 134 alkalommal készítette el, amiből - a bélyeg jellemzőit figyelembe véve - rengeteg változat született. Az utánnyomások feldolgozása kétféle csoportosítás szerint történt. A vizsgálat elő­ször az azonos címletek utánnyomása során keletkezett különbözőségekre, majd az azo­nos időszakban nyomtatott, eltérő értékű bélyegek gyártástechnikai összefüggéseire ter­jedt ki. A fejezeteket a bélyegek jellemző tulajdonságai határozzák meg. A gyártástechnika, a papír és a ragasztóanyag, a festék vizsgálata nem támaszkodott tudományos részletességű elemzésekre (a papíranyag összetételének vizsgálata stb.). E tekintetben a nyomdától kapott adatokat használtuk fel. A vizsgálati módszerek - a műszeres mérések kivételével - bárki által alkalmazhatók, a különbségek, a különlegességek megállapításához, a kitartáson és a jó megfigyelő-ké­pességen kívül elegendő a kézi használatú fogazatmérő és egy nagyító. A papír és az enyvezés A bélyegpapímak, a postai felhasználás szempontjából, eleget kell tennie bizonyos gya­korlati és esztétikai követelményeknek. A megfelelő minőségű papír magába szívja a bélyegzőfestéket, hamar szárad, tehát a bélyegeken a festék nem mázolódik és látha­tó nyomok nélkül nem távolítható el. A bé­lyegzőlenyomat rajzolata tiszta, jól látszódó és olvasható marad. Az enyvezésnél legfontosabb a tapadó ké­pesség, de nem hagyhatók figyelmen kívül az egészségügyi szempontok és a bélyegre gya­korolt vegyi hatás sem. A minél simább felület létrehozása céljá­ból egyes bélyegpapíroknál a ragasztóanyag alatt is mázréteget alkalmaznak. A Kastélyok 1986-os és 1987-es sorozatát - mint minden bélyeget az 1960-as évek második felétől - előre enyvezett bélyegpapírra nyomtatták. Az utánnyomások papír- és ragasztóanyaga a vizsgált időszakban többször változott, s ez a változás néhány papírfajtánál szabad szemmel is érzékelhető. A mázolt papírvázlatos keresztmetszete. 1: cellulóz rostok; 2: töltőanyag; 3: mázréteg; 4: nyomat rácspontjai 153

Next

/
Thumbnails
Contents