Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Kurucz István értékelő szavai a diósdi Rádió- és Televíziómúzeum megnyitásán 1995. december 1-jén
A szó azonban elszáll, de megmarad az írás, ezért helyezzük el most a neveket megörökítő tablót a múzeum vendégkönyve fölé. Előtte Krizsákné Farkas Piroska a Postamúzeum igazgatóhelyettese áll, aki távközlési muzeológusként építette 3 év óta ezt a múzeumot, mellette Bartók Ibolya alapítványi titkárunk, hogy átadják azokat az emléklapokat, amelyeket az előbb felsorolt barátainknak köszönetül készítettünk. A tabló megörökíti a kiállítást megalkotó muzeológusaink, restaurátoraink, fényképészeink, grafikusaink, a Postamúzeum szinte teljes közössége névsorát is. Ennek a közösségnek az élére éppen ma 10 esztendeje nevezték ki Kovács Gergelyné kultúrtörténészt. Ha már Békésy György múzeumokról mondott sorait Hajdú vezérigazgató úr idézte, engedjék meg, hogy megismételjem, de folytatásával együtt: „Meg vagyok győződve arról, hogy tudásom nagy részét sok ország, sok múzeumában szereztem. Ezt azért említem meg, - folytatta Békésy - mert a múzeumigazgatók ritkán kapnak díjakat.” Azt hiszem Kovács Gergelyné esetében ez nem igaz, ő minden elismerésnél, díjnál többre tartja, ha munkájával sok-sok embernek szerez örömet és hozzásegíti őket ismereteik gyarapodásához. Ebben az elismerésben azt hiszem ezen a napon sem fog szűkölködni. Dr. Lotz Károly miniszter a megnyitón 41
