Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Kovács Gergelyné: A Békésy kiállítás története

hetőségek itthoni hiánya miatt. Békésy professzor, aki a fül szerkezetének kutatása terén világraszóló eredményeket ért el, 1945 óta szintén külföldön kénytelen dolgozni, mert Magyarországon nincs elektron-mikroszkóp, amely az ő munkájához elengedhetetlenül szükséges. Azóta egyik levelében a másik után kérdi, mikor jöhetne már haza. Most meg­írhatjuk neki: hamarosan beszerezzük az első magyarországi elektron-mikroszkópot. V. D. (Szabad Nép - kedd, 1948. július 13.) 1948 áprilisában Békésy György kéri, hogy szabadságát egy évvel hosszabbítsa meg a Vallás- és Közoktatási Minisztérium. Kérelmét júliusban elutasítják. „A Harvard egyetem nagyszerűen felszerelt pszicho-akusztikai laboratóriumában 17 évet töltöttem. A laboratóriumot még a háborúban szervezték, szigorú szabályok szerint jó munkát végeztek. Az amerikai és a magyar rendszer között nagy a különbség. Nekem az az érzésem, hogy a magyar rendszer ugyanazt a célt sokkal egyszerűbben éri el. Az Egyesült Államokban az a szokás, hogy a problémákat mindig értekezleteken vitat­ják meg, és ezeken minden kérdés felmerül. Az ülések órák hosszat tartanak, a probléma legalább 5-10 embert érdekel, világos döntésre sem kerül sor. Az Egyesült Államokban az emberek a dollárért dolgoztak. Mindenkit a gyors eredmény érdekelt. Nem kérdés, hogy az Egyesült Államokban a laboratóriumok felszerelése sokkal jobb, mint Európában. A túl nagy felszerelés azonban még hátráltatja is az előrehaladást. Ér­zésem szerint ha nincs felszerelés, akkor mindenki kénytelen ötleteit leegyszerűsíteni olyan módon, hogy a kísérletek egyszerűbbek legyenek. Ha túl sok felszerelés áll rendelkezésre, akkor több pénzzel minden probléma megoldható. Végső soron azonban afelszerelés annyi­ra bonyolult lesz, hogy a részek együttműködését nem lehet már áttekinteni. Az Egyesült Államokban főként azok a kutatásaim haladtak előre, amelyek a csigajárat energiaellá­tására vonatkoznak. ” 1950-ben Shambaugh-díjat kap a Nemzetközi Fül-, Orr- Gégész Kollégiumtól. 1954-ben az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagjává fogadja. 1955-ben a Howard Crosby Warren-díjban részesíti a Kísérleti Pszichológiai Társaság, és a münsteri Wilhelm Egyetem tiszteletbeli doktorává fogadja. 1956-ban az Amerikai Egyesült Államok Nem­zeti Tudományos Akadémiája tagjai közé iktatja. 1957-ben az Amerikai Otológia Társa­ság aranyérmét nyeri el. 1959-ben a Berni Egyetem tiszteletbeli doktorává fogadja. 1961- ben az Amerikai Akusztikai Társaság aranyéremmel jutalmazza meg; elnyeri az amerikai Süketségkutató Alapítvány Teljesítmény-díját; december 10-én az orvostudományi élet­tani Nobel-díjjal tüntették ki. Részlet Békésy György Kawabata asszonyhoz írott leveléből: „A Nobel-díj feltörte gondosan felépített védőburkaink vékony héját. Hirtelen nemzetközileg ismertté váltunk, amit csináltunk európai stílusú kulturális munkának minősítették. Ez elkülönített bizo­nyos mértékig saját országunktól is, és különös helyzetben találtuk magunkat: nemcsak munkánkat, elveinket, elképzeléseinket kellett megvédeni, de a Nobel-díj bizottság dönté­sét is, amely munkásságunkat értékelte. ” 1962-ben díszdoktorrá fogadja a Paduai Egyetem. 1963-ban tiszteletbeli doktorává avatja a Gustav Adolf Kollégium. 1965-ben a Pensylvaniai Egyetem tiszteletbeli doktorává fo­gadj a. A Harvard Egyetem Memóriái Hall épületében, amelynek alagsorában van Békésy 88

Next

/
Thumbnails
Contents