Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Krizsákné Farkas Piroska: Térképes tárlatvezetés a Rádió- és Televíziómúzeumban
dolgozószoba falát telepítettük át, a régi és az újonnan használatos rádióamatőr világtérképpel és QSL-lapokkal, oklevelekkel. A rádióamatőr (távíró) forgalomban ún. Q-kódok és rövidítések vannak használatban, melyek segítségével - maximum 5 betű felhasználásával - nemcsak műszaki, de egyszerűbb magánközleményeket is válthatnak egymással. Néhány udvariassági Q-kód és rövidítés: am=délelőtt, bestia legjobb, efm=elismerem, dr=kedves, es=és, fan=lelkes amatőr, give=adni. Az adás és a vétel folyamatosságához természetesen meg kell tanulni a Q- kódokat. Ehhez a rövidítések jegyzéke szolgál segítségül. A Q-kódok kizárólagosan a forgalmazásra vonatkoznak és ezek egy része a QSL-lapon meg is jelenik. A forgalomban használatos kódok között az első helyen mindig az állomás neve áll: QRA=az állomás neve, ezt követi QSL=igazoló lap, majd a QSLL=cseréljünk QSL-t, QSLN=ne cseréljünk QSL-t, QST=közlemény, QTH=az állomás földraji helyzete. Az amatőrök a megfigyelésekről, vagy az összeköttetésről QSL-lapot küldenek egymásnak. A megfigyelő amatőrök ezzel igazolják, hogy hallották az illető adóamatőr adását, az adóamatőrök pedig az összeköttetés megtörténtét igazolják, egymásnak kölcsönösen. A lapon a következő adatoknak kell szerepelni: hívójel és pontos QTH, vett állomás hívójele, összeköttetés vagy megfigyelés pontos időpontja (év, hó, nap, óra, perc), frekvencia, a riport, üzemmód és az adóállomás rövid leírása (adó, vevő, antenna, teljesítmény). Magyarországon az amatőr rádiózás Nyugat-Európával egy időben, az 1920-as évek elején jelent meg. 1927-ben nemzetközileg kijelölték az egyes országok hívójeleit. Magyarországot az EW kezdőbetűk, az amatőrállomást az ezeket követő H betű jelentette. Az első országos egyesület, a Magyar Rövidhullámú Amatőrök Egyesülete 1928-ban alakult meg a Modem Kávéház különtermében. Az egyesület a későbbiekben az Erzsébet krt. 49. szám alatt, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület helyiségében tartotta összejöveteleit. 1928-ban tervezték meg a Magyar Rövidhullámú Amatőrök Egyesületének rombusz alakú jelvényét. Az első rádióamatőr vizsga 1928. június 15-én volt a Posta Kísérleti Állomás Gyáli úti épületében. Ebben az időszakban az amatőr rádiózás két részre vált, az egyik a konstruáló amatőr, a másik a kész készülékekkel terjedési kísérleteket folytatott. 1929. januárjától megváltozott a hívójel-rendszer, EWH helyett a HAF kombinációra. 1933-ban az egyesület neve Magyar Rövidhullámú Amatőrök Országos Egyesülete lett. Hivatalos helyisége a Mátyás tér 6. szám alatt volt, tagjainak száma 500 fő fölé emelkedett. 1938. február 6-án az egyesület saját székházába költözött a Lendvay u. 8. szám alá, ahol labor, műhely és raktár is volt. Az épületben működött a QSL iroda is. A központi adóállomás hívójele HA 1 F volt. Az épületet 1944-ben bombatámadás érte és az épülettel együtt minden megsemmisült. A második világháború után, 1948-ban alakult meg a Magyar Rövidhullámú Rádióamatőrök Egyesülete. Az amatőr rádiózás, mint „technikai sport” bekerült a Magyar Szabadságharcos Szövetségbe, majd annak utódszövetségeibe. Utoljára ez a Magyar Honvédelmi Szövetség volt. 1968 elején Magyar Rádióamatőr Szövetség (MARSZ) és még ez évben felvételt nyert a Nemzetközi Rádióamatőr Szövetségbe (IARU). A katonai rádiók és híradástechnikai berendezések (*53) kiállításrész berendezéseivel a Magyar Honvédség gyarapította múzeumunk gyűjteményét. 73
