Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Krizsákné Farkas Piroska: Térképes tárlatvezetés a Rádió- és Televíziómúzeumban
- alak szerint - lehetnek hengeres, kereszt és osztott. Hálózati frekvenciára gyakran használnak vasmagos, nagy menetszámú fojtótekercseket, valamint transzformátort. A transzformátor két tekercsből álló passzív áramköri elem, amely kölcsönös indukció, vagyis mágneses csatolás révén az egyik tekercsből energiát visz át a másikba. A képmagnetofon (*44) vagy videomagnetofon mágneses képrögzítő berendezés, az elektromos képjeleket egy mágnesszalagra rögzíti, mint ahogy egy magnetofonkészülék a hangfrekvenciás mágneses információkat. A képrögzítéshez azonban szélesebb tárolótér szükséges és a felvett információ jóval sűrűbb. Kezdetben a videomagnetofonok 2 coll (5,08 cm) széles, 38,1 cm/s sebességű szalaggal működtek. A kiállított videomagnetofonok típusai Sony, Philips orsós és Seltron kazettás. Képmagnetofonok, mérőhely, háttérben a televíziókészülékekkel Katódsugárcsövek, vidikonok (*45) - A katódsugárcsövek (elektron-sugárcsövek) legelterjedtebb fajtái a televízió-képcsövek és képfelvevő (képbontó) csövek. A légüres üvegburában lévő izzókatód elektronokat bocsát ki. Akilépő elektronokat pozitív feszültségre kapcsolt elektródák gyorsítják fel, majd villamos vagy mágneses erőterek hatására az elektronok vékony nyalábban gyűlnek össze és egy ernyőre jutnak. Az elektronsugarat villamos vagy mágneses erőterek segítségével a felület bármely pontjára lehet irányítani. A vidikon képfelvevő cső a szelénnek vagy más tulajdonságú félvezetőnek a fény hatására fellépő ellenállás-változását használja fel a fényerősséggel arányos nagyságú villamos jelek előállítására. A mérőhelyet (*46) a Puskás Tivadar Távközlési Technikum műszaki közössége ajándékozta. A műszerek segítségével fekete-fehér illetve színes televíziós képjeleket vizsgálhatunk. 69