Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Krizsákné Farkas Piroska: Térképes tárlatvezetés a Rádió- és Televíziómúzeumban

Kossuth Rádió műsorát sugárzó - adóját, amely az éjszakai órákban az ország területének csak 50%-át sugározta be. Egy új, nagyobb teljesítményű adó telepítésére Soltot jelölték ki, ahol 1974 és 1977 között folytak az építkezések, egy 2x1000 kW teljesítményű szovjet adó telepítéséhez. Az új adó 1977. február 16-án vette át a lakihegyi 300 kW-os adótól a Kossuth Rádió műsorsugárzását, amely azóta a Petőfi Rádió műsorát sugározza.

Vidéki középhullámú közvetítőállomások - A térerősség-mérések eredményei bizonyították, hogy jó vételi lehetőséget a nagyadók sem biztosítanak az egész ország területén, ezért szükséges kiépíteni a közvetítő állomások láncolatát. 1933-ban megépültek a pécsi, miskolci, mosonmagyaróvári és nyíregyházi; 1949-ben a szolnoki; 1952-ben a győri, szombathelyi; 1953-ban a balatonszabadi állomások. Az 1986-ban épült marcali állomás átvette a Petőfi Rádió műsorának sugárzását a balatonszabadi (Siófok) állomástól, amely azóta a Juventus Rádió műsorát sugározza.

Rövidhullámú rádióadók- A Székesfehérvári Rádióállomásra 1932-33-ban telepített, 20 kW teljesítményű Telefunken és a 25 kW teljesítményű Standard távíróadók alkalmasak voltak műsorsugárzásra. Velük indultak 1933-ban a magyar nyelvű műsorsugárzások Észak-Amerika és Nyugat-Európa felé. A háborús években a rövidhullámú műsoradás fokozatosan lecsökkent, majd 1944 őszén megszűnt. Újraindulása az 1949-ben felépült Diósdi Rádióállomásról történt, ahol 1950-ben két darab 100 kW teljesítményű adót helyeztek üzembe. Az adókhoz 6 db irányított antennarendszer épült, amelyek Észak-Amerika és Dél-Amerika felé sugároztak. Az adókat 1983-ban két, egyenként 100 kW teljesítményű Brown Boveri Company gyártmányú adókra cserélték le. 1950-től a műsorszórás bővítése érdekében a Székesfehérvári Rádióállomáson újra megindult a műsorszórás. 1987 óta az európai területek műsorsugárzását két darab 100 kW teljesítményű Brown Boveri Company adóval látják el. A 70-es években, amikor a Magyar Rádió újabb célterületek felé kívánt műsorokat adni, a tervezést megelőző vizsgálatok bebizonyították, hogy a székesfehérvári és diósdi állomások terepadottságaik miatt alkalmatlanok a további fejlesztésre. Az új adó telephelyét Jászágó - Jászberény térségében jelölték ki. A Jászberényi Rádióállomást 1974. november 4-én adták át, 2 darab 250 kW teljesítményű adóját az Elektromechanikai Vállalat szállította. Az antennarendszerek háromágú, ún. csillagformában helyezkednek el, középpontjukban az adóépület áll.

Ultrarövid-hullámú rádióadók - A műsorszórással szemben támasztott minőségi igények, a műsorbővítésre irányuló törekvések arra ösztönözték a Magyar Posta szakembereit, hogy kezdjék meg az URH műsorszóró adások előkészítését. A kísérletek 1957-ben kezdődtek meg, a 66-73 MHz frekvenciájú sávban működő adóberendezésekkel. Debrecen, Győr, Kabhegy, Kékes, Komádi, Miskolc, Nagykanizsa, Budapest, Pécs, Sopron, Szeged, Tokaj állomásokkal kiépült az URH adóhálózat. A 66-73 MHz (OIRT) frekvenciasáv a három országos program (Kossuth monó, Petőfi monó és sztereó, Bartók monó és sztereó) adóhálózatának kiépítésével telítetté vált. A műsorok területi ellátottságát nem lehetett tovább javítani, nem lehetett áttérni a Kossuth műsorának sztereó sugárzására sem. Azok a ultrarövid-hullámú sávok, amelyeket a szocialista országok nemzetközi rádió- és televízió-szervezete az OIRT (Organisation Internationale de Radio et Television) kapott meg a 66-73 MHz tartományban elégtelennek bizonyultak. A Nemzetközi Rádió Unióval és a CCIR-el (Comité Consultativ International de Radio) folytatott hosszú tárgyalássorozatok után csak az 1985. augusztus 13-án megkötött genfi egyezmény ered56