Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Krizsákné Farkas Piroska: Térképes tárlatvezetés a Rádió- és Televíziómúzeumban
János, Taubler Margit és dr. Tomits István - szolgáltatták. Az első vers, amely a Posta Kísérleti Állomás stúdiójából hangzott el, Petőfi Sándor versének átirata volt, Magyari Endre postamérnök szerzeménye. Falu végén Falu végén egy antenna, Oda rúg ki a Szamosra. Erős rezgés volna benne Leföldelve, ha nem lenne. Az éjszaka közeledik, A világ lecsöndesedik. Pihen a könyv, félrelökték,' Titkos vevőt elővették. De az éter bezzeg hangos, Munkálkodik a rádiós. Angliában kurjongatnak, Van dolga a hallgatónak. Siemens-Halske aranyvirág, Ide a legjobbik lámpát, Oxyd legyen és ne Wolfram, Tüzes, mint az ifjú babám. A csatolást húzzad jobban. Fütyülni való kedvem van. Elfütyülöm a pénzemet, Kisugárzóm a lelkemet. Bekopognak az ablakon, Ne sugározz olyan nagyon. Azt üzeni az uraság, Mert hangol és hallani vágy. Ördög bújjék az uradba, Te pedig menj a pokolba! Fütyülj vevőm, csak azért is, Ha mindgyárt a licencemért is! Megint jönnek, kopogtatnak: Csendesebben hangoljanak. Isten áldja meg kendteket, Látom a rádiórendeletet. Feleletet egyik sem ad, Kioltják a lámpáikat, Antennákat leföldelnek, S elosonnak a legények. A belső kör elejére visszatérve álljunk meg az I. audiovizuális információs berendezésnél, amely a műsorszórás kialakulását, feltalálóit ismerteti. A rádió feltalálóit (*1) és a jeles magyar műszaki személyiségeit (*2) bemutató arcképek után a műsorszórás első földi helyszínére, a stúdióba vezet a kiállítás. A rádióstúdiók (*3) története - A Magyar Rádió első műsorát 1925. december 1-én a Telefonhírmondó Rt. Rákóczi út 22. szám alatt lévő stúdiójából közvetítették. Berendezéseit és műszaki személyzetét a kezdetektől 1949-ig a Magyar kir. Posta biztosította. Önálló épületét a Sándor utcában (ma: Bródy Sándor u. 5-7.) 1928. október 25-én avatták fel. A „kis” és „nagy” stúdiók mellett, áttekinthető ablakokkal, közös „megfigyelő” helyiséget rendeztek be. A műszaki berendezések a központi elhelyezésű „erősítőben” voltak. A stúdió akusztikai és műszaki berendezéseit a Posta Kísérleti Állomás mérnökei - Magyari Endre, Molnár János, Tomcsányi István, Zakariás János és a későbbi Nobel- díjas tudós, dr. Békésy György akusztikus - telepítették. Egy részük saját konstrukciójuk volt. 1932 és 1935 között jelentős bővítéseket végeztek a Sándor utcai épületben. Megszűnt a kis stúdió és a megfigyelő, a nagy stúdióból az 1-es stúdió alakult ki. Kisebb zenei együttesek és hangjátékok számára megépült a 2-es és 3-as, hírolvasások és felolvasások 53
