Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Beszédes Ernő–Kisfaludi Júlia–Kovács Gergelyné–Solymosi Jánosné–dr. Tóthné Farkas Anna: Az újjászületett Delizsánsz Kiálllítóterem

eseményt megörökítő futott levelek, emléklapok, emlékbélyegzések, első napi borítékok és a lebélyegzések gyűjteményeiből válogattunk. Nevezetes darabjai: A Debreceni Református Kollégium fennállásának 400 éves év­fordulójára készül emléklapok, az 1938-ban kiadott Debrecen elnevezésű bélyegsor bé­lyegei és emlékbélyegzései. A szervezett debreceni bélyeggyűjtés 50 éves jubileumára, a Csokonai szoborról és a debreceni postaállomás előtt álló Delizsánszról készült bélye­gek és emlékbélyegzések. Az 1925-ös első és az 1928-as második Debreceni Bélyegkiál­lításra alkalmi képeslapot is készítettek, a Hortobágy tájképével illetve az új debreceni postapalota tervrajzával, emlékbélyegzéssel. Az 1948-as Debreceni Vásár és Kiállítás emléklapja emlékbélyegzéssel, valamint az 1948-1949-es szabadságharcunk centenáriu­mára kiadott emlékbélyeges levelezőlap is itt látható. Az első napi borítékok illusztrációi és bélyegei megismertetik a látogatókat a Horto­bágyi Nemzeti Park madárvilágával, a hortobágyi és debreceni népviseletekkel csakúgy mint Izsó Miklós debreceni Csokonai szobrával. AZeppelin léghajó 1931-es útján szállított futott klasszikus levelek között a Magyar- ország-Németország útvonalon és Budapest-Debrecen közötti járattal szállított levelek láthatók. Légi levelezőlapok „Giustrinia per Unghéria útján” felirattal, Budapest-Debre- cen-Nyíregyháza és Budapest-Debrecen között közlekedő járattal szállítva. A lebélyegzés-gyűjteményből készült válogatás szerint Debrecen szabad királyi vá­rosban 1749-ben nyílt postahivatal, Debreczin felirattal 1752. június 23-tól alkalmazott helynév bélyegzőt. 1848-1856-ig Debrecen feliratú díszes kétkörös magyar nyelvű bé­lyegzőt használtak, majd a Bach korszakban ismét visszatértek a német nyelvű Debreczin felirat alkalmazására. A kiegyezést követően, 1867-től magyar nyelvű évszámos hely- és keletbélyegzőket készítettek. Az alkalmi bélyegzőlenyomatok válogatása azokat a debreceni eseményeket idézik fel, amelyeken a Magyar Posta alkalmi és emlékbélyegzőket használt. Az érdeklődők Soó Rezső életét és munkásságát részletesen megismerhetik az „Inni az élet százszínű borát” című önéletrajzából. (Megjelent az Új írás XVIII. 1978. májusi számában.) Itt a múzeumban - ő maga - egy videofilmről szól hozzánk, amely rövidített változata az 1978-ban készült portréfilmjének. *** A Delizsánsz Kiállítóterem terveit: Halász György (építészet) és Mohácsi Péter (belső berendezés) készítették. Az installációk és a salterfelújítás Sebestyén Imre asztalos mun­kája. A távbeszélőközpontokat Orgován László, a csőpostát HorváthAttila és Péntek Mihály restaurálták. A kivitelezés munkálatait Erdei Árpád vezetésével Czeglédi István és Menyhárt Tibor irányították. A Soó Rezső emlékszobát a Bélyegmúzeum, a posta- és távközléstörténeti kiállítást a Postamúzeum rendezte. A forgatókönyvet Beszédes Ernő, Kisfaludi Júlia, Solymosi Jánosné és dr. Tóthné Farkas Anna muzeológusok írták. A kiállítást Majsai Mária grafikus és Grünwald Éva kiállításrendező irányításával és veze­tésével Bácsi László, Kálmán Vilmos, Kiss János, Kiss Lászlóné, Orbán Jenő, Szadovszky Lajosné rendezték be. A szövegeket Bartók Ibolya és Szabóné Kiss Ildikó gondozta A fotókat Koppándi Ágnes és Hajdú József készítették. Az előtérben látható, a 75 éves Deb­receni Postaigazgatóságot köszöntő, pannó Tamus István festőművész munkája. 162

Next

/
Thumbnails
Contents