Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Beszédes Ernő–Kisfaludi Júlia–Kovács Gergelyné–Solymosi Jánosné–dr. Tóthné Farkas Anna: Az újjászületett Delizsánsz Kiálllítóterem
Rádiótörténeti mozaikok A rádiózást sok-sok találmány teremtette meg. Henrich Hertz német kutató kísérletei Maxwell angol fizikus állítását, az elektromágneses hullámok létezését akarták igazolni, melyeket 1888-ban sikerült előállítania. Ezekre a kísérletekre építve az olasz Marconi és az orosz Popov, majdnem egy időben készítettek drótnélküli távírót 1896-ban, de elsőként Marconi szabadalmait jegyezték be. A vezeték nélküli „szikratávíró”, ahogyan akkor a rádiót nevezték, távíró jeleket tudott továbbítani. Ennek fejlesztésével jött létre a rádió- telefon, amely már az emberi hangot is továbbította. A műsoradási kísérletek hazánkban 1923-ban kezdődtek egy 250 W teljesítményű távíró- és távbeszélőüzemre alkalmas adóberendezésen. Az első műsorszórásra alkalmas 2 kW teljesítményű Telefunken adót Csepelen állították fel, amellyel 1925. december 1- én kezdődött el a rendszeres adás. Az adás minőségének javítása érdekében a posta 1927 januárjában egy 3 kW teljesítményű adót állított fel. A detektoros vevőkkel az ország területének nagy részén ez az adó sem oldotta meg az élvezhető vételt. A nagyobb, 20 kW teljesítményű Telefunken adó 1928. április 29-én a déli harangszóval kezdte el - az 546 m-es középhullámon - a műsorszórást. A rádió népszerűsége egyre nőtt, az előfizetők száma 1925-ben 17 000, 1928-ban 168 000, 1932-ben 320 000 volt. 1931-ben Debrecenben 1684 vevőkészüléket tartottak nyilván. A detektoros vételi határ növelése érdekében építették meg 1933-ban, a már hazai gyártású 120 kW teljesítményű nagyadót. Ezt megelőzően 1928-ban Nyíregyháza városi képviselő testületé azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy a térség fejlődése és jobb tájékoztatása érdekében a városban építsenek rádióállomást. Mivel a korábban kiszemelt Debrecen nem rajongott az adóállomás telepítésének gondolatáért, Nyíregyháza kérését 1930-ban elfogadták. Egy 6,25 kW-os középhullámú adóval 1932. október 4-én, a Rákóczi induló hangjaival, megkezdődik az első adás a 267,2 m-es középhullámon. Az adó üzembe lépésének hatására az előfizetők száma a megyében megkétszereződött. A sugárzás 1940. november 4-én megszűnik, a berendezéseket leszerelik és a Kassa melletti Enyickére szállítják, ahol 1941. március 2-től 1944. november 11-ig működik. A háborúban a nyíregyházi antennatornyot felrobbantották. Újjáépítése után az adó 1948. július 28-án kísérleti, majd november 3-án állandó üzemét kezdi meg és az 1122 kHz-es frekvencián sugároz. Debrecenben 1967-ben helyezték üzembe a Budapest-Gödöllő-Emőd-Újszentmargita- Debrecen-Nagy várad irányú AM mikrohullámú lánc egyik állomását. 1989. szeptember 25-én lépett működésbe a 2x1 kW-os URH FM adóállomás, amely 103,5 mHz-es frekvencián, a körzeti és nemzetiségi adások szerkesztőségéhez tartozó stúdió műsorait sugározza, felváltva a Danubius rádió műsoraival. Kiállított tárgyak Leltári számok Címertábla T.10.D.172. Detektroros rádió T. 17.12.4.0. Orion típusú néprádió, 1939 T.17.D.579. 158
