Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995

Beszédes Ernő–Kisfaludi Júlia–Kovács Gergelyné–Solymosi Jánosné–dr. Tóthné Farkas Anna: Az újjászületett Delizsánsz Kiálllítóterem

get Posta- és Távírdaigazgatósággá szervezte át, melynek jogköre Bereg, Bihar, Hajdú és Szatmár vármegyékre terjedt ki. Irányítása alá 21 kincstári hivatal, 463 postamesterség és 153 postaügynökség tartozott. A Debreceni Posta- és Távírdaigazgatóság vezetői: dr. Szabó Domokos 1920-1924, Rákóczy Mihály 1924-1928, dr. Nagy Endre 1928-1937, Szathmáry Ferenc 1937-1938, dr. Kulcsár Bertalan 1938-1945 voltak.

A Münnich Aladár által 1928-ban elkészített tervek, a szervezeti átalakítás nyomán, már nemcsak egy új főpostáról, hanem igazgatósági postapalotáról szóltak. A városi vezetés és a közvélemény egyaránt megoszlott, mert sokan az éppen felépült Déry Múzeum épületének érvényesülését féltették a nagy postai épület-együttestől. Az építkezésre kiírt pályázatot - Debrecen polgármestere közbenjárására -Tóth Lajos és fiai, debreceni vállalkozók nyerték el, hogy ezzel is enyhüljön a város égető gondja, a nagyarányú munka- nélküliség. Az építkezés 1930-ban indult meg és 1931. június 16-án adták át az épületet, báró Szalay Gábor posta-vezérigazgató megnyitóbeszédével.

Postai emlékek

Az első világháború a posta műszaki felszerelésében is hallatlan károkat okozott. 1919. április 23-án a bevonuló román csapatok elől 63 Morse- és 17 Hughes-rendszerű távírógépet szereltek le és vittek el Debrecenből. Az új postapalotában kapott helyet és kezdte meg működését 1931. december 6-án az új, Standard Electric gyártmányú távbeszélőközpont. 1600 helyi előfizetőt szolgált ki, de kapacitása 3000 állomás volt.

149