Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1995
Beszédes Ernő–Kisfaludi Júlia–Kovács Gergelyné–Solymosi Jánosné–dr. Tóthné Farkas Anna: Az újjászületett Delizsánsz Kiálllítóterem
Tábori levelezőlap Zárt levelzőlap Nyírfakéreg levelezőlap, Debrecen Közép-Európa vasúti térképe, 1889 Értékőrzőláda Címertábla Postasíp D.29.66. D.29.66. D.29.66. D.23.556.0. T.10.D.267. T. 10.84.11.0. T. 10.83.90.0. Debrecen postája a dualizmus korában A kiegyezés következtében függetlenné vált Magyar Királyi Posta élére Gervay Mihályt nevezték ki országos fő-postaigaz- gatónak, aki azt megelőzően a Nagyváradi Postaigazgatóság vezetője volt. Húsz évi vezetői munkássága alatt a magyar posta egységes szervezetű, arculatú, nyelvében és jelvényeiben magyar intézménnyé vált. 1867. április 29-én kelt rendelete nyomán a postakocsikat, levélszekrényeket acélzöldre festették, vörösfehér szegéllyel. A pecsétnyomókat, bélyegzőket magyar nyelvűre cserélték. A Magyar Királyi Posta jelvénye a koronás postakört lett. Július 1-től hivatalossá tették a magyar nyelvet, valamennyi nyomtatványt magyar nyelvűre cserélték. A magyar posta európai színvonalú szolgáltatásokat nyújtott, ezek körét évről-évre bővítette, és komolyan szem előtt tartotta közönsége igényeit. 1868-ban rendszeresítették a Panaszkönyvet, 1870-től díjmentesek voltak a meteorológiai táviratok, 1873- ban bevezették az ún. kétfokú levéldíjat, megállapítván a szabványos levél méretét. 1878-tól kezdve a sajtó számára olcsón továbbított Hírlaptáviratokat lehetett feladni. 1884-ben szerelték fel az első nyilváA Magyar kir. Posta emlékei 145
