Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994
Dr. Sebestyén Kálmán: Kolozsvári posták a XVI. század végén
Dr. Sebestyén Kálmán Kolozsvári posták a XVI. század végén A XVI. század utolsó évtizede jelentős változásokat hozott az erdélyi fejedelemség életében. Magyarországon több évtizedes béke után újból kirobbant a török háború. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem előtt megcsillant a remény: részese lehet a törökök kiűzésének, a fél évszázados magyar remény valóra váltásának. Erdély csatlakozott a Szent-Ligához, de a tizenötéves háború a törökök kiűzése helyett a keresztény tábor vereségét, a fejedelemség számára a Básta-Vitéz Mihály időszak pusztításait hozta. Ezekben a vészterhes esztendőkben az erdélyi fejedelemség területén tovább működött az ősi futárintézmény. A fejedelmi udvar, a városok és várak postái pontosan teljesítették kötelességüket. A korabeli postákról sok értékes adatot őriztek meg az erdélyi levéltárak, amelyek közül az alábbiakban Kolozsvár postatörténeti forrásaiból adunk ízelítőt. A XVI. század második felében Kolozsvár gyors fejlődésnek indult. A városon keresztül vezetett Várad és Kassa felől az a két fő útvonal, amelyen a fejedelemség nyugati kereskedelme zajlott. 1558-ban Izabella királyné megadta a városnak az árumegállítás jogát és ezzel a kolozsvári polgárok teljesen ellenőrzésük alá vonták a nyugati áruforgalmat. A város ekkor kapta a „kincses-Kolozsvár” elnevezést és lett „civitas primaria Transilvaniae”. Kolozsvár rangját az is emelte, hogy a fejedelmi udvar gyakran tartózkodott a városban vagy a közeli Kolozsmonostoron illetve Gyaluban. Kolozsvár a fejedelmek korában 111
