Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994

Nikodém Gabriella: Ember és természet

megválasztásán keresztül az ismert népi motívumok felhasználásáig. E szőnyegek közül három a Magyar Posta által kiadott bélyegeken is megjelent, kettő pedig borítékrajzon és az UNICEF képes levelezőlapján járta be a világot.

Szekeres Erzsébet másik kedvelt témaköre a természet ábrázolása, melynek színei - a zöld, a barna, a fehér és a kék - uralják művészetét. A visszafogott, finom pasztellszínekkel is nagyon kifejezően dolgozik, impresszionista motívumokkal ábrázolja a kibontakozó virágszirmokat, a napsütést, az őszi faleveleket és a jégkristályokat. Művészi alkotásainak ez a csoportja már nem illusztratív jellegű. Elményanyagát egyéniségén átszűrve, mondanivalóját sűrítve, tömörítve fogalmazza meg, így válnak e szőnyegei önálló, eredetüktől - a látványtól - függetlenült alkotásokká. „Gyapjúfonálnak látja a tenger tajtékát, a fakéreg rajzolatát, a föld repedéseit. Ám az, amit ő utánarajzol természeti élményeinek - szövőszéken vagy varrótűvel - már elérkezett az absztrakció küszöbére.” Az idézet Ember Máriának a Magyar Nemzet 1990. július 12-én megjelent cikkéből való.

A kiállítás másik része Hagner Judit szobrait mutatta be, amelyek nem csupán matériájukat tekintve alkotnak erős kontrasztot Szekeres Erzsébet derűs, optimizmust sugárzó alkotásaival. Hagner Judit plasztikái a testi-lelki terhek, fáradozások, az apró hétköznapi boldogságok emberi vonásait hordozzák és munkáiban költészetté nemesülnek. Szobrait nézve a szemlélő éppúgy találkozik összeroskadt bűnözővel, lompos tramplival, mint a széllel küzdő öreg párral, vagy a szívszorító kiszolgáltatottságot árasztó fiatal néger fiúval. Figuráinak ábrázolása mégsem visszataszító, hiszen valahol mélyen mindegyikük magában hordozza a lélek szépségét, másra, jobbra vágyását, mely legyen bármilyen mélyen, kibontakozásra vár. Alkotásain nincs semmi lezárt simaság. Szinte mozgásban lévő és maradó felületek kölcsönzik a plasztikák hallatlan dinamikáját. „Az agyag a második anyanyelvem” - hangzik a művésznő vallomása, akinek szavakba már nem foglalható érzései azok, melyeket a szó szoros értemében agyagba gyúr.

E kiállítás nem titkolt célja volt ráirányítani a figyelmet azokra a művészeti alkotásokra, amelyek matériájukat, eredetük célját tekintve nem elsődlegesen bélyegszerűek ugyan, de egy tehetséges fotóművész közreműködésével alkalmassá válhatnak arra, hogy kultúránk közvetítőivé legyenek szerte a világon, postai külde- Hagner Judit: Meteora ményeken eljutva mindnyájunk otthonába.

40