Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994

Beszédes Ernő: Morse rendszerű távírógépek a magyar távíróhálózatban

2. Jelvevők (távírógépek)

A fejlődés folyamán a Morse-féle írógépek számos módosításon mentek át. Kezdetben a domborírógépek voltak használatban. Az első ilyen gépek a fedetlen domborírók voltak (a papírmozgató szerkezet nincs védpdobozzal ellátva). A későbbiek folyamán az óraművet védőlemezekkel fedték be, ezért kapta a fedett domboríró nevet. Ezeknél a gépeknél az írószerkezet egy tompa hegyű tűvel volt ellátva, ami a papírszalagba nyomódott. A jelek így a papír felső részén kidomborodva jelentek meg, aminek olvasása nehézkes volt és a szemet nagyon rontotta.

Fedett domboríró PB írószerkezettel

Az 1873. évi bécsi világkiállításon bemutatásra került a Siemens által 1849-ben gyártott legrégebbi domboríró távírógép, ami a magyar hálózatban használt géptől csak némileg tér el. Ebből arra lehet következtetni, hogy az 1850. október 1-én Pesten üzembe helyezett távíróállomás ezzel a típusú (fedetlen domboríró távíró) géppel volt felszerelve. Az bizonyosan elmondható, hogy 1870 előtt ez a típus üzembe volt állítva, hiszen Nagyajtai Donáth Lajos által 1870-ben Debrecenben kiadott Népszerű távírástan című könyvében megtalálhatjuk a fedetlen domborírógép, billentő, keresztlemezes váltó stb. képét és működési leírását.

A Távíró Rendeletek Tára (a továbbiakban: TRT) Közlemények 1876.21. sz. 18. oldalán a Nemzetközi statisztikai áttekintés 1874. évről című közlemény 6 db Schneider-féle távírógépről tesz említést a magyar távíróhálózatban. A TRT Közlemények 1875. 10.,

11., 12. száma és a Magyar Távírda Naptár 1879. évi kiadás 35. oldalán a távíró teljes műszaki leírását és képét közli. A gép Schneider, bécsi központi távírdaműhely felügye52