Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994
Beszédes Ernő: Morse rendszerű távírógépek a magyar távíróhálózatban
Beszédes Ernő Morse rendszerű távírógépek a magyar távíróhálózatban Az elektromosság felfedezése és annak gyakorlati hasznosítása sok ember fantáziáját megmozgatta, ennek eredményeként feltalálták a gyakorlatilag is használható első távírógépet (Morse, Hughes). Ezáltal a hírközlés rohamos fejlődésnek indult minden országban, hiszen most már az idő és tér nem jelentett akadályt. Magyarországon 1847. december 26-án Bécs-Pozsony között kiépült az első távíróvonal, majd 1850. október 1- én megnyílt a Bécs-Pest között kiépített vonalon az első közhasználatú távíróállomás. Nagyon rövid időn belül az országot behálózták a távíróvonalak. A Bécs-Pozsony közötti hálózaton 1847-től a Bűin Sándor által készített tűvel mutató távírót, 1850-től a Morse rendszerű távírógép különböző típusait, valamint 1867-től a Hughes rendszerű betűnyomós gépeket használták. Az 1851. október 14-én életbeléptetett távíró pótegyezményben a Morse-féle gépet és ábécét fogadták el. Az 1867. május 17-én befejezett párizsi értekezlet legfontosabb újítása a szinkron rendszerű Hughes betűnyomó távírógép használatának engedélyezése volt. E két típus hosszú évtizedeken keresztül szolgálta kisebb változtatásokkal a magyar távíróforgalmat. Kezdetben a Hughes rendszer a nemzetközi forgalomban vett részt, majd fokozatosan a belföldi nagyobb forgalmú vezetékeken is kiváltotta a Morse rendszert. A távírókészülékek két csoportra oszthatók: • tűs és mutatólapos távírók, • maradandó jeleket (Morse rendszer) illetve bárki által olvasható betűket nyomtató készülékek (Hughes rendszer). Tűs és mutatólapos távírók Mágnestűvel jelző készülék 1843-ban Bain Sándor szerkesztett mágnestűvel jelző készüléket, amit az osztrák távírdák igazgatósága 1846-ban, Eckling bécsi műszerész módosítása után elfogadott. Az 1847- ben megnyílt első Pécs-Pozsony közötti távíróvonalon is ezt a gépet alkalmazták. A berendezés két félkör alakú mágnesgyűrű összefogása által alkotott kettős mágnesrúd, amelynél az egyik gyűrű északi sarka a másik gyűrű déli sarkával áll szemben. Ezen kettős sarkok mindegyike egy-egy tekercs belső üregébe nyúlik bele. Az adóállomásról induló áram irányától függően az átfolyó áram által létrehozott mágneses tér, a mágnesrudat a forgáspont körül jobbra vagy balra elforgatja. Az adókészülék kettős billentővel működött. A jobb illetve baloldali kitérések kombinációja egy-egy betűnek felelt meg. 48
