Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994

Nikodém Gabriella: Csak az alkotás igazolja a létet

gép csak az agyműködést képezi le, de az agyműködés nem a lélek. Lehet gyorsan és még gyorsabban repülni, de hát minek, ha a vitorlázó repülővel lebegni tudok a térben. Ezek a kísérletek beletartoznak az ún. „Fej” programba, amivel húsz éve foglalkozom. Ezeket a komputer által modellezett fejformákat mindenféle megnyilvánulás, gesztus ábrázolásá­ra felhasználhatom. A cél az, hogy a személyiségét elveszítse, ily módon a lényeg közve­títésére alkalmassá váljon. Az alapsémában aztán a mondanivalótól függően beledolgo­zom amit akarok. így használtam fel a sérült, összetört fejet a drog esetében.-Az Ön által készített kisplasztikák néhány darabja látható lesz a kiállításon is. Szán­déka szerint kiegészítik-e ezek az alkotások a grafikus által elmondottakat, vagy önálló mondanivaló hordozói?- Saját mondanivaló hordozói is, mások mondanivalójának hordozói is, és együtt az íegész egy föltérképezése, provokációja az elmúlt évtizedeknek. Olyanok, mint egy fehér papír, amire azt teszek rá, ami éppen foglalkoztat, vagy megkérek mást, hogy ebben a pár­beszédben ne szóban, ne síkban, hanem három dimenzióban kommunikáljon velem. Végső soron pedig az egyedek egymás mellé kerülve egyetlen nagy egységgé válnak. A kiállítá­son látható kisplasztikáim másik csoportjának darabjai tulajdonképpen hangjegyek, ebben a formában szerettem volna megjeleníteni egy változtatható ritmusú zenei hangzást. Van egy Kurtág-partitúrám, amelyben mint a szeizmográf jelei katatonikus írásjelek sorakoznak egymás mögött, látszólag értelem nélkül, viszont a lélek üresjáratait is térképezi. Ez olyan, mint mikor a zongorista csak skálázik és gyakorol, és akkor egyszerre ezek a hangok, vona­lak feltöltődnek tartalommal, jelentést kapnak amikor az alkotó közölni akar valamit. Egy ilyen rendszert próbáltam megvalósítani ezekkel az aranymetszés szabályai szerint készült kisplasztikákkal, amelyek bizonyos arányok esztétikumát hordozzák.-A zene egyébként is nagy szerepet játszik az Ön művészetében. 1981-es Bartók blokk­ja a Cantata profana ihletésére készült, de a grafika műfajában új életre keltette A kéksza­kállú herceg vára c. zeneművét is.- Számomra ezek a grafikák túllépnek az illusztráció műfaján, általános emberi prob­léma hordozóivá válnak. Amit Balázs Béla illusztratíven csinált, azt Bartók pszicholó­gusként majdnem freudi módon oldotta meg. A két nem különbözőségét, a férfi-nő pár­harcát, a Kékszakállú magányát, Judit magányát, azt, hogy soha nincsenek és nem is lehetnek szinkronban, Bartók mesterien ábrázolja. A grafikákon a piros, a kék, a fekete, a fehér és az arany disszonanciájából vagy éppen harmóniájából jön létre mindaz, amit Bartók a zenével mondott el.-A színház állandó témái közé tartozik. Shakespeare-drámák ihletésére készült teljes grafikai sorozatát a Stratfordi Királyi Shakespeare Társulat Múzeumában állítják ki, de néhány lapot látogatóink is megtekinthetnek belőle. Honnan ez a szikrázóan intenzív kapcsolat Kass János és Hamlet között?- Rólunk szól, rólam, a problémáinkról. A Hamlet mindannyiunknak saját drámája, hiszen a lenni vagy nem lenni kérdése mindenkié. Érdekelt a téma, mert annyira „up to date”, annyira naprakészen aktuális Shakespeare minden műve. Egyéves munka eredmé­nye volt a tíz lap. Nagy önfegyelmet követelt, de az ember hihetetlenül gazdagodott egy ilyen feladat megoldásánál.- Az ember tragédiája könyvillusztrációnak készült, így is jelent meg először 1964- ben, majd 1966-ban eredeti rézkarcokkal a Magyar Helikon kiadásában. Azóta napvilá­37

Next

/
Thumbnails
Contents