Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994
Kisfaludi Júlia: Postatörténeti kronológia 1867–1900-ig
Bevezető gondolatok Magyarország történeti kronológiája Benda Kálmán főszerkesztésében 1981-ben, négy kötetben jelent meg a kezdetektől 1970-ig. A történeti kronológia „az év folyamán” címszó alatt minden esztendőben közreadja azokat a napi dátumhoz pontosan nem köthető gazdasági és művelődéstörténeti adatokat, amelyekhez a mezőgazdaság-, nyomdászat-, bányászat-, malom-, papíripar-, vízügy-, orvostörténet kutatói adtak anyagot. A posta- és távközléstörténet ebben a kronológiában csak a legjelentősebb eseményekkel (postatörvények) képviselteti magát. Okát alighanem abban kereshetjük, hogy dr. Hennyei Vilmos (1926) és Hencz Lajos (1931) összefoglaló postatörténeti munkái a kötetek végén nélkülözték az időrendi áttekintést, de abban is, hogy a hírközlés XX. századi összefoglaló történetének megírására eddig nem került sor. Korunkban nehezen elképzelhető, hogy egyetlen szerző vállalkozzék megírására. A történeti kutatások forrásanyagai között a jogszabályok és a rendelkezések megkülönböztetett fontosságúak. A Postamúzeum könyvtárában az elmúlt évtizedekben sok kutató dolgozott. Munkásságuk a posta és távközlés történetét számos értékes tanulmánnyal gazdagította, de a posta intézményének történetéhez csak mozaikokat szolgáltathatott a kutatott korok be- határoltsága vagy a tematikai megkötöttség okán. A Postamúzeum, amely elsősorban intézménytörténetet gondoz, a Magyar Posta, majd 1990-től a szakági vállalatok történeti kutatásai elsődleges forrásául az intézményi rendeleteket tekinti. Könyvtárunkban 1867-től őrizzük a már magyar nyelven megjelent Postai Rendeletek Tára teljes sorát. Postatörténeti kronológiánk első része az 1867-1900 között feldolgozott rendeletek alapján kíván eligazodást nyújtani a posta fejlődését szolgáló eseményekről. Évenként hónapokra, napokra bontva adja közre a rendeletek tárgyát vagy bővebb felsorolást az abban foglaltakról. Csak a jelentős vagy a történeti kutatás szempontjából érdemes rendelkezéseket rögzíti. A helyneveket ábécébe sorolja korabeli megnevezésükkel és írásmódjukkal, mellőzve mind a postaigazgatósági, mind a közigazgatási besorolásukat, hiszen azt a kutatók a helységnévtárak, térképek segédanyagaival együtt hasznosíthatják. A hivatalok nyitvatartását illetően elhagytuk az időszakosan, évről-évre szezonálisan működő posták évenkénti felsorolását. A személyzeti híranyagokból csak 131
