Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994
Hajdú József: A Magyar Királyi Posta pavilonja a millenniumi kiállításon
Hajdú József A Magyar Királyi Posta pavilonja a millenniumi kiállításon Az 1892: II. t-cz. rendelkezése szerint „Az 1895. évben Budapesten általános nemzeti kiállítás tartatik. A kiállítást az illetékes ministerek és egyéb szakkörök közreműködésével a kereskedelemügyi minister rendezi.” A következő évben egy újabb törvénnyel a kiállítás költségeinek fedezésére biztosítási alap létesítését rendeli el az Országgyűlés, és egyben a kiállítás időpontját 1896-ra módosítja. Dániel Ernő báró kereskedelemügyi miniszter 1895 májusában felkéri Matlekovits Sándort1 „az 1896. ezredéves kiállításról a kiállítás részleteit és ennek kapcsán hazánk kulturális és közgazdasági viszonyait ismertető nagyobb szabású jelentés” elkészítésére. A nagyobb munka, amely szakértők bevonásával készült, eredetileg a kiállítás megnyitására jelent volna meg Matlekovits neve alatt és felelősségére. Azonban a politikai életben bekövetkezett változások (a Wekerle-minisztérium megingása és visszavonulása) több hónapon át hátráltatták a munkát, amely az összes minisztérium bevonásával folyt. Mire stabilizálódott a helyzet, már kevés idő maradt a kiállítás megnyitásáig a nagy terjedelmű munka megjelentetésére. A nagy mű végül is 1897-98- ban jelent meg a Pesti Kőnyomda-Részvény-Társaságnál Budapesten, tíz kötetben s több ezer oldalon a következő címmel: „Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye”. Matlekovits fő módszere az összehasonlító statisztika. Az adatokból csak logikusan következő megállapításokat tesz a szerző. Az ország közgazdasági és közművelődési állapotáról, valamint fejlődéséről csak a munka befejező szakaszában fejti ki saját egyéni nézeteit, meghagyva ezzel a mű objektivitását. A kiállítást díszes album-sorozat örökítette meg. Megírására minden területről a legnevesebb szakértőket kérte fel a szerkesztő, például: Hermann Ottót - az ornitológiái központ főnökét - a Pásztorélet és egyéb ősfoglalkozás, Dr. Kresz Gézát - kir. tanácsos, a budapesti önkéntes mentő-egyesület igazgatóját - az Életmentés, Czigler Győzőt - műépítész, műegyetemi tanárt az Építés, Dr. Hennyei (Hager) Vilmost - m. kir. posta- és ' Matlekovits Sándor (Pest, 1842. okt. 12. - Bp., 1925. nov. 30.): közgazdasági író, az MTA tagja. Jogot végzett. 1865-ben a bp.-i egyetemen a nemzetgazdaságtan és pénzügytan magántanára. 1867-ben az akkor szervezett földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium fogalmazója, a vámügyek előadója. 1878- ban miniszteri tanácsos, 1889-ben államtitkár. 1881-től 1889-ig és 1894-től 1902-ig szabadelvű párti országgyűlési képviselő. Nagy része volt az iparfelügyelői intézmény, a gyakorlati ipari szakoktatás, a kultúr- mémökség, a selyemtenyésztés és a Kereskedelmi Múzeum megszervezésében. Nevéhez fűződik az ipar-, vízjogi- és bányatörvény megalkotása is. Az Országos Iparegyesület, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. 120
