Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994
Dr. Sebestyén Kálmán: Kolozsvári posták a XVI. század végén
tak. Kolozsvár városa 4-6 bamasibot és 2 lovas legényt alkalmazott, akiknek a sáfárpolgár évente a következő összeget fizette a bejegyzés szerint: 1585. január 21-én „Fizettem négy bamasibnak ezenképpen, Pereczenyi Györgynek esztendőre fizettem forint 6, dénár 25, Rab Jakabnak, Hajdú Jánosnak, Almássy Balásnak ugyancsak forint 6, dénár 25”.29 A négy bamasib kevésnek bizonyult a szolgálat ellátására és a város idénylegesen újabb két lovast alkalmazott: „A város végzése szerint fogattunk 2 barna Sybot (így!) fél időre, egyik Máttyus Benedek, fél esztendőre adtam forint 3, második barna Syb lovas István neki is fizettem fél esztendőre forint 3.”30 A két lovas legény fizetése kántoronként (negyedévenként) 7-7 forint volt. 1589-ben a négy bamasib - Molnár Antal, Pereczenyi György, Magyari Péter és Zékel (Székely) Márton éves fizetése összesen 25 forint. A barnasibok kötelezettségüknek megfelelően üzeneteket, híreket, leveleket, csomagokat továbbítottak, utazó személyeket kísértek. . 1592-ben „Georgi Bamasib vitt Urunknak 10 sing dupla Bársonyt”, 1597. április 16- án a feljegyzések szerint „Bíró uram Ő kegyelme küldött leveleketTordára, vitte Magyary Tamás az bamasib postán (d. 25.)”31,1597. április 24-én pedig „Bocskay uram Ő nagysága leveleit küldte bíró uram Ő kegyelme az tiszttartójának, Hajdú Jánostól az bamasibtól Egeresre postán két Mélyföldre (d. 25. )”32 Kolozsvár város kötelezettsége közé tartozott az átutazó posták ellátása, élelmezése. A városi tanács önállóan gazdálkodott, ebből biztosította a posták ellátását, a hiányzó élelmiszereket a sáfárpolgár megvásárolta, a kiadásokat a számadáskönyvbe pontosan feljegyezte. (A feljegyzésekből a korabeli élelmiszerárakról is képet alkothatunk!) 1599. október 6-án Szilágyi Mihály a fejedelem postája „valami némettel” érkezett Kolozsvárra, a sáfárpolgár a következő élelemmel látta el őket: „Attam 1 sál peczieniét 14 1/2 fontosat 2 Tikfiát (tyukfiát!) városét Szalonnát városét Borsot városét dénár 29 Vereshagymát, fokhagymát dénár 5 Kenieret, mert cipót nem találtam dénár 20 1 veder bort dénár 64 Giortyát attam dénár 2 Sajtot, baraczkot dénár 5”33 1600. április 13-án „az Német császár postája” sokkal szerényebb volt: egymaga érkezett, az ellátása az előbbinél „Disznó hús pecsenye dénár 6 4 cipó dénár 4 Másfél ejtel bor dénár ó”34 29 Szabó T. Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I. Bukarest, 1975. 591-592. 30 Uo. 31 Szk. 7. XIV. 93. Kv Ivt. 32 Uo. 33 Szk. 8. XIII. 35. Kv Ivt. 34 Szk. 9. I. 40. Kv Ivt. 116
