Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993
Tanulmányok és tervek - Kuslits Tibor: A diósdi Rádió- és Televíziómúzeum belsőépítészeti tervei
kívül vezetett kötege, valamint a radiátorok nem túl előnyös megjelenése. Használati szempontból előnyös volna a ruhatárat már itt elhelyezni, hogy a belépés után a kabátok gyorsan leadhatók legyenek. A középső folyosó csak a rendelkezésünkre álló raktárhelyiség elérésére szolgáló szakaszát ruhatárként a raktárhoz kapcsoljuk. Az átadópult mindjárt a belépővel szemben jelenne meg, és a jelenlegi fűtőtestek áthelyezését elkerülhetővé tenné. Jobb és baloldalt fenyőfa keretekre feszített textil panelekkel burkolt, rejtett világítással szerelt képmezők alakulnának ki nagyméretű táblák illetve képek számára. A jelenleg itt elhelyezett nagyméretű kiállítási tárgyak a térben maradhatnának. A gazdasági oldal felé vezető ajtók mentén a falat azonos textilből készült teljes magasságú függönnyel takarjuk el. A csövek takarása és új világítás elhelyezése ezen a szakaszon 60/60-as négyzetes osztású sima felületű, fehér ALBA-SADI álmennyezetet javasolunk elhelyezni a metszeten jelzett magasságban. A lépcsőház falai festettek. Festését a kőfelületek színéhez közeli, annál kissé világosabb telítetlen világos sárga színben javasoljuk, keskeny vízszintes fekete csíkokkal a földszinti kőosztáshoz hasonló módon osztva. Az emeleti előtér mennyezetéről hajlított csövekből szerkesztett krómozott jellegű felületű szegmensíves álmennyezeti háló beépítését javasoljuk. Az álmennyezet fölötti mennyezet illetve falszakasz matt feketére festendő, hasonlóan a jelenlegi fémkorlátok dukkózásához a lépcső pihenő mentén. Az előteret kényelmessé tenné az oldalsó lépcsőkarok mentén modul rendszerű, sorolható ülő alkalmatosságok elhelyezése az alaprajzon látható módon. Az állmennyezet dongájának záradékát az előtér közepén egy, a lakihegyi adótorony megjelenéséhez hasonló rácsszerkezettel “támasztanánk alá”, ezzel az érkezés terét érdekesebbé téve, és - együtt az álmennyezettel - a kiállítás intellektuális tartalmára is utalva. A közbenső pihenők kicserélt mészkő lapjai az eredeti burkolólapokhoz hasonlóra cserélendők. A nagyterem bejárati alumínium portálját a falfülke mentén, egy új fakeret segítségével lehetne “ünnepélyesebbé” tenni. Baloldalt a jelenlegi ruhatár helyén kis büfé volna elhelyezhető, új átadó ablakkal üdítő italok, kávé és szendvicsek stb. árusítására. Feltöltése az átadópult felhajtásával lenne megoldható hűtők, mosogató, hideg-, meleg víz tároló polcok és szekrények, kézmosó elhelyezése szükséges. A világítás az álmennyezet egyes rácspontjaiban elhelyezett pontszerű fényforrásokkal oldható meg. Két oldalról az előteret a lépcsőház vonalában újonnan épített falakkal zárnánk le, elválasztva itt is az üzemi és közösségi tereket. A lépcsőház külső homlokzati falának belső oldalát a fölszintihez hasonló fakeretbe feszített textil panelekkel burkoljuk. Az ablakok mentén nyílásokat hagyunk, a középső nyílással szemben pedig feszítő kábelekkel rögzítve kb. 5 cm-rel a burkolópanelek síkjától eltartva a meglévő, a távközlés témájára üvegablakot helyezünk el. A kiállítótér legfontosabb objektuma a koncentrikus körök mentén lépcsőzetesen kialakított “theatron” nézőtér, amely az előadások illetve bemutatók nézőinek helyéül szolgál. Tartószerkezeti vázát haránt irányú L szelvényből szerkesztett keretek és az azokat összekötő fémtartók adják, melyekre a fa ülő- és homloklapokat rögzítjük. A fafelületek a habszivacs anyagú ülőkékkel azonosan fekete textil burkolatot kapnak. A “lelátó” legmagasabb ülősora alatti térben bemutató vitrinek elhelyezését javasoljuk, illetve nagyméretű kiállítási tárgyak helyezhetők el itt. A theatron felett kissé ferde tengelyek mentén 94
