Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993

Tanulmányok és tervek - Kovács Gergelyné: Mit vár egy múzeum a belsőépítészettől

kéket, kabineteket vagy számítógépes rendszerekkel működő, választható prog­ramokat ajánló képernyők, kiállítótermekben elhelyezett sorozatát aligha pótolják a múzeumok nagy előadó és vetítő termei. 8. A látogatók idejük, fizikai és szellemi teherbírásuk jó kihasználása érdekében igénylik a kiemelkedő események, jelenségek, tárgyak hangsúlyos, különleges bemutatását fények, formák, mozgó talapzatok alkalmazását. 9. Pihenőhelyeket kívánnak a rendkívüli tárgyak, művészeti alkotások, életképek közelében, hogy azokat nyugalmasan hosszabban szemlélhessék. A nagyobb kiál­lítási terek között szeretnek üdítő kapcsolatba kerülni a külső természeti utca-, városképekkel. Kedvelik az ablakoknál elhelyezett pihenőket, ahol még a kiállí­táshoz kapcsolódó lapozó tárlókba, albumokba rendezett archíváliákat is tanul­mányozhatják. 10. Szívesen térnek be a múzeumi érkező, kávézó helyekre, ahol képeslapokat ír­hatnak, megbeszélhetik a látottakat. Belső berendezésükben azonban meg kell jelentetni mind a múzeum jellegére, mind látnivalóira visszautaló jellegzetessé­geket. 11. A gyermekek és a diákok a múzeum pedagógiai alanyai. Mégis azt mondhatjuk, a kicsinyek léptékeiről a belsőépítészek éppúgy elfeledkeznek, mint a muzeoló­gusok. Sehol egy babasarok, sehol egy meseképekben elmondottföldszintes kiál­lításrészlet. A múzeum-pedagógia azonban olyan több funkciójú előadó, vetítő, játszó, foglalkoztató termet is igényel, ahol az óvodásoktól a középiskolás cso­portokig lehet játszva, élvezetesen bemutatni és tanítani a múzeumi ismereteket. 12. Végezetül a műemlék épületekben lévő múzeumok - művészeti értékekkel gazdag belső tereikkel - különleges rendezvényeket (hangverseny, bálok, fogadások) is vonzanak falik közé. Azok a mobiliák, amelyek ezekre a ritka funkciókra szol­gálnak, vagy stílusukkal alkalmazkodjanak az épülethez, vagy észrevétlenek és semlegesek legyenek. Ez utóbbi mondható ideálisnak, az összecsukható, kis he­lyen tárolható bútorzatok alakjában. A fent felsorolt 12 pont korántsem olyan teljes, mint a “Mit kíván a magyar nemzet?” 1848-as 12 pontja, ám talán tanúságos gondolatokat indíthat el belsőépítészeink körében. Abban a reményben íródott össze, hogy akár csak a múlt század vége, ez a századvég is múzeum építésekkel vonul be a magyar muzeológia történetébe. Arra nézve nemcsak az 1996-os EXPO, de a hiányzó múzeumok (természettudományi, műszaki, rádió, televízió, modern művészetek stb.) is reménységet adnak. Ám addig is a Postai és Távközlési Mú­zeumi Alapítvány szívesen helyt adna, s megrendezné a Belsőépítészet a múzeumban című kiállítást. Hölgyeim és Uraim! Ennek a kiállításnak csak Önök tudják összeadni az anyagát! Kovács Gergelyné 92

Next

/
Thumbnails
Contents