Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993
Tanulmányok és tervek - Dr. Kamody Miklós: Egy eltévelygő pénzeslevél története
Egy eltévelygő pénzeslevél története A miskolci posta még meg sem kezdte működését, amikor 1789-ben egy kellemetlen postaszállítási reklamáció okozott gondot a kassai postaprefekturátusnak és ugyanúgy a nehéz anyagi helyzetben lévő miskolci magisztrátusnak. íme az előzmények. 1789-ben a Szinva és a Pece patakok áradása jelentős kárt okozott a városnak. Ehhez járult az országosan pusztító súlyos aszály 1789-1790-ben, nyomában drágaság, ínség majd járvány szedte áldozatait. A város nehéz anyagi helyzetbe került. Ehhez járult még az is, hogy a diósgyőri korona uradalom javainak hasznát bérbe kívánta adni. A város magisztrátusa, hogy a bérleményt megszerezhesse, minden értékesíthető javait pénzzé tette; felbecsültette a város cintálait, késeit, asztal-abroszkendőit és árverésen eladatta. Mindez nem volt elég, kölcsönt vett fel Eger várostól, 500 Rhénes forintot évi 5%-os kamatra. 1790-ben a takarmányhiány miatt elrendelte a város tulajdonát képező szarvasmarhák árverés útján való eladását, az el nem adottak kiméretését. Olvashatni a városi tanács jegyzőkönyvében arról is, hogy a városi tanácsnak a szénája fél évre sem elegendő, ezért megbíztak három személyt a szenátorok közül, valahol csak szénát találnak vegyék meg. Arról is döntöttek, hogy öt lovat, a szarvasmarhákhoz hasonlóan kótyavetyén eladjanak. II. József uralkodásának utolsó éveiben zajlott le az orosz-török háború, melyhez az osztrákok is csatlakoztak. Az ellenségeskedés változó szerencsével folyt. 1788 áprilisában a császári-királyi sereg elfoglalja Sabáczot, mire a török Lúgosnál visszaüt, a császári sereg vereséget szenved. 1789 őszén, egyhónapos ostrom után beveszik Belgrádot. A háború több országot érintett és sok áldozatot kívánt. Ezekben a harcokban vett részt egy korábban Miskolcon állomásozó, német származású császári, királyi gyalogezredbeli Haagen Vince nevű kapitány, akitől a város 1788 áprilisában 1000 Rhénes forint kölcsönt vett fel, évi 5%-os kamatra azzal, hogy az 50 Rhft kamatot minden év áprilisában részére megküldik. Ebben az időben Miskolcon még nem volt posta, a pénz feladása az ónodi postán a postamester kezéhez történt. Ez az alaphelyzet. A hitelező Haagen kapitány a háborús körülmények miatt állomáshelyét többször változtatta, a bankócédulát tartalmazó levél nehezen juthatott a kezéhez. Elvesztéstől tartva a feladó miskolci magisztrátusnál reklamált. 1790-ben jelentős változás történt; szeptember 1-vel az ónodi postaállomást áthelyezték Harsányba, Tajfer Ferenc itt folytatta postamesteri tevékenységét. Ugyanakkor 1790. szeptember 1-vel megnyílt a miskolci postaállomás, vezetője osgyáni Bakos László az említett orosz-osztrák-török háborúban súlyosan megsebesült lovassági őrmester (vigiliarum ma- gister), aki a postaállomást érdemeinek elismeréseként, mint végkielégítést kapott az uralkodótól. A miskolci tanács az eltévelygő levél ügyében a kassai postaprefektushoz Ben- kovics Györgyhöz fordult, kérve intézkedését. Az ügyben többszöri levélváltás történt, aminek nyomai - a városi magisztrátus jegyzőkönyvi bejegyzései, postamesterek jelentései, postai feladóvevények (Recepisse-k), nyugták - alapján feltárult a kétszáz évvel ezelőtti postaforgalom működése, kezelése, egyszóval a napi élete. Betekintést kapunk a miskolci városi tanács életébe, munkájába. E korabeli tudakozvány történetét szedtem csokorba a talált dokumentumok alapján. 72
