Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1993

Gyűjteményi munkáinkról - Hajdú József: A Postamúzeum fotógyűjteménye

1906-ban újabb, hasonló kivitelű album készült - részben a korábbi képek felhasználásával de már kétnyelvű magyarázó szöveggel, ami arra enged következtetni, hogy az elkészült központra és a hozzá tartozó, átalakított hálózatra joggal voltak büszkék elődeink, s az nemzetközi összehasonlításban is megállta a helyét.

A K Ki*. FOSTA Í8 TAHffi* rtSrtKtAtóS« ímSPmiTfi Tteí,

Klösz György: A Magyar kir. Posta és Távírda püspökladányi oszloptelítő telepe, 1908

Távlati kép, 235 x 340 mm

A posta mérnökei az oszloptelítés kérdésének kezdettől fogva nagy figyelmet szenteltek. A kérdés beható tanulmányozása és az elvégzett kísérletek alapján egy új eljárás, a nehéz kőszénkátrány olajjal való telítés mellet döntöttek. Az évi 50.000 db oszlop telítését végző telep munkáját szintén Klösz György mappába rendezett fényképeiről ismerjük. A képanyag elég rövid időn belül vált fontos és megismételhetetlen dokumentummá, ugyanis a telep berendezéseit a megszálló román csapatok 1919-ben leszerelték és elszállították.

1909-ben egy fontos esemény történt - a Budapest-Hatvan távírdakábel vizsgálókötéseinek beépítése -, amelynek megörökítésével ismét a pályája vége felé közeledő Klösz Györgyöt bízták meg. O a feladatát ezúttal is - mint korábban már annyiszor - kitűnően végezte el.

Újabban épült vidéki posta- és távírdaépületek a címe, annak a nagyformátumú és kb. 20 kg súlyú albumnak, amelynek 12 fotója közül hármat Klösz György, kilencet pedig a kor másik nagy fényképésze, Erdélyi Mór készített. Az albumban külső és belső épületfotók találhatók Szeged, Nagyvárad, Kolozsvár, Pécs, Zágráb és Nagyszeben postapalotáiról, mint a város fontos középületeiről.

53